Magyarország azt szeretné, ha az ukrajnai magyarok visszakapnák a még 2014-ben meglévő jogaikat, ebből nem enged Budapest, és mindent megtesz azért, hogy ez a korábbi helyzet visszaálljon, azaz lehessen Kárpátalján magyarul tanulni az egyetemig, magyarul érettségizni, és ne kelljen ukrán szinkrontolmácsolással elrontani a magyar nyelvű előadásokat.
Erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Indexnek adott interjújában, amelyben ugyanakkor kiemelte: ha ezek a jogok vissza is kerülnek, Magyarország akkor sem szállít majd fegyvert Ukrajnának, de ahhoz Budapest hozzájárul, hogy összehívjanak egy ukrán–NATO miniszteri szintű bizottságot.
A tárcavezető az interjúban elárulta, hogy egyelőre azért nem utazott Kijevbe, mert még nem kapott meghívást. Ugyanakkor nemrég Minszkben, korábban pedig Moszkvában is járt, ezekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat ahhoz, hogy az egymással szembenállók valamikor is érdemben tudjanak tárgyalni. A csütörtökön megjelent Mandiner hetilapnak adott interjújában ezzel kapcsolatban még azt is kifejtette, hogy
ő nem a brüsszeli és washingtoni elefántcsonttoronyból rázta az öklét, hanem az orosz fővárosban is kijelentette, hogy a háborút minél előbb be kell fejezni.
A hetilapnak Szijjártó azt is elárulta, hogy a korábbi gázszerződés, amely 2021-ben kifutott, jóval kedvezőtlenebb árformulát tartalmazott. A gázszerződés a TTF-hez, azaz a rotterdami tőzsdei gázárhoz is van kötve, de a korábbiban volt egy felár, amelyet az új megállapodás értelmében sikerült a töredékére lealkudni. Szijjártó szerint ezért is fordulhatott elő, hogy Magyarország földgázellátása egy pillanatig sem volt veszélyben, itthon nem kellett korlátozni a gázhoz való hozzáférést.
