Amerikai illetékesek szerint Kína fontolgatja drónok, tüzérségi eszközök és lőszerek küldését Oroszországnak, ami különösen fontos fejlemény lenne, mivel a háború immár a második éve tart, és a frontvonalakat valószínűleg brutális tüzérségi párbajok fogják uralni.
Fotó: AFP
Kína „dezinformációval” vádolja Washingtont, és előállt egy béketervvel, de katonai szakértők szerint jogos az amerikai aggodalom. Peking ugyanis képes lenne jelentős katonai támogatást nyújtani az orosz hadseregnek, ha úgy dönt, hogy megkockáztatja ezt a lépés annak ellenére, hogy a Reuters értesülései szerint Washington már egyeztet a szövetségeseivel arról, milyen új szankciókat vessenek ki Kínára ebben az esetben.
Mivel Oroszország új offenzívába kezdett Keleten, Kína meglévő régi tüzérségi és lőszerkészletei – amelyeknek egy része ráadásul orosz gyártmányú, így könnyen felhasználható – adhatnak az orosz hadseregnek egy kis lélegzetvételnyi teret ahhoz, hogy folytassa a háborút, amely már így is sokkal tovább tart, mint azt a Kreml tervezte, emlékeztetett a CNBC.
A hidegháború végétől a 2000-es évek közepéig-végéig Kína volt az orosz védelmi ipar legfontosabb külföldi vásárlója
– hangsúlyozta Lukas Fiala, a London School of Economics Kínával foglalkozó kutatóprogramjának projektkoordinátora. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint a 2021-gyel zárult öt évben még mindig Oroszországból származott a kínai fegyverimport 81 százaléka, ennek köszönhetően rendelkezik Peking jelentős mennyiségű orosz felszereléssel.
Fotó: AFP
Ráadásul a saját fejlesztésű fegyverzetei is nagyrészt kompatibilisak az orosszal, mivel a lőfegyverektől a vadászgépeken keresztül a repülőgép-hordozókig szinte mindent még a szovjet konstrukciókra alapozva terveztek és fejlesztettek. A The Wall Street Journal szerint bizonyos esetekben, például rakétarendszereknél, az orosz fegyverek „visszafejtésével” hozták létre a sajátjaikat.
Bár pontosan nem lehet tudni, mennyi lőszer áll az orosz hadsereg rendelkezésére, „nyilvánvalóan sokkal többet használtak el belőle, mint amennyire eredetileg számítottak” – állítja Phillips O’Brien, a skóciai St. Andrews Egyetem stratégia tanulmányokkal foglalkozó professzora.
Amerikai források novemberben arról számoltak be, hogy az oroszok naponta húszezer tüzérségi löveget lőnek ki, és még a Wagner csoport is azzal vádolja Moszkvát, hogy nem biztosít elég lőszert a számukra. Washingtoni illetékesek már akkor arról beszéltek, hogy Észak-Korea titokban lőszert szállít Oroszországnak, ami szakértők szerint szintén arra utal, hogy kimerülőfélben vannak a Kreml készletei. Peking esetében egyelőre csak a politikai akarat hiányzik, gyakorlati akadálya nincs a fegyverszállítások megkezdésének Oroszország számára, és a kínai lőszerekkel szakértők szerint még legalább egy évig folytathatnák a háborút.
Fotó: AFP
Kína jelentős mennyiségben gyárt drónt is, amelyeket szintén hatékonyan használt eddig mindkét fél a harcok során. A The Wall Street Journal tudósítása szerint kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy máris rengeteg sorozatgyártású kínai drón jutott ki a frontvonalra.
Miközben a nyugati fegyvergyárak bizonyos esetekben csak évek alatt képesek feltölteni az Ukrajna megsegítése miatt kimerült készleteket, addig Kína a hatalmas hadiiparával viszonylag gyorsan jelentős mennyiséget képes előállítani.
Az állami tulajdonú China North Industries Group Corp., más néven Norinco ma már az eladások alapján a világ tíz legnagyobb fegyvergyártója közé tartozik, a SIPRI 2020-as adatai szerint éppen csak megelőzik olyan amerikai óriások, mint a Lockheed Martin és a Northrop Grumman.
A kínai katonai zöme ráadásul pontosan olyasmi, amire az oroszoknak a leginkább szükségük van: tüzérség és lőszer. Peking ideális beszállító volna, mivel jelentős készletei vannak olyan kaliberű lőszerből, amilyenre Moszkvának szüksége volna. Azt ugyan nem hozzák nyilvánosságra, mekkorák ezek a készletek, de az biztos, hogy a kínai cégek rendelkeznek elegendő alapanyaggal és gyártási kapacitással hatalmas mennyiség előállítására – mondta az amerikai lapnak Timothy Heath, a Rand Corporation vezető kutatója.
Fotó: AFP
Az oroszok egyébként ismerik még a nem szovjet alapú, saját fejlesztésű kínai fegyverrendszereket is a szoros kétoldalú katonai kapcsolatoknak és a közös hadgyakorlatoknak köszönhetően. A két ország évente négy-öt nagyszabású gyakorlatot tart együtt, és nem egy esetben az egyik állam csapatait a másik parancsnoksága alá rendelik ilyenkor. Emellett Moszkva támaszkodhat Pekingre alkatrész-utánpótlásért is például a vadászgépek és rakétarendszerek esetén, ha szükség lenne rá.
