Az ENSZ héten közzétett éghajlatváltozási jelentése miatt fűtött vita robbant ki az országok között arról, hogy milyen új lépésekre van szükség a globális felmelegedés kordában tartásához. A klímavédelmi lépések legnagyobb támogatói érdekes módon Szaúd-Arábia és más Öböl menti országok voltak – írta a Financial Times.
Fotó: Fayez Nureldine
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése nem sok jó hírrel szolgált: a szén-dioxid-koncentráció kétmillió éves csúcson, a globális felmelegedés felgyorsult és a klímavédelmi lépések ellenére is a fosszilis tüzelőanyagok uralják a piacot. António Guterres, az ENSZ főtitkára sürgős változtatásra és a zéróemissziós célok előre hozására szólította fel a világ kormányait, mielőtt a helyzet menthetetlenné válik.
A vita során Szaúd-Arábia többször is felszólalt a klímavédelmi lépések mellett, és az ehhez szükséges technológiák kifejlesztését sürgette.
Bár a szaúdi gazdaság az olajkitermelésre és -kereskedelemre alapul, több Öböl menti országgal együtt az utóbbi években a globális felmelegedés elleni harc mellett kezdtek el lobbizni. Az arab államok képviselői hosszú ideje támogatják az olyan megoldásokat, amelyek lehetővé tennék a szén-dioxid eltávolítását a levegőből, valamint annak tárolását és későbbi felhasználását.
A legtöbb küldöttség azonban nem ért egyet ezzel az iránnyal, és abban bíznak, hogy a kibocsátáscsökkentés nagyobb hangsúlyt kap, mint a „kipróbálatlan technológiák”. A legtöbb fejlett országnak a célja jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok leváltása, a szén-dioxid megkötése továbbra sem prioritás.
A szaúdi álláspont azonban nem lepte meg az IPCC veteránjait: a királyság képviselői 2021-ben a szén-dioxid-kibocsátást megpróbálták átnevezni üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának, hogy az kevésbé kötődjön a fosszilis energiahordozóhoz.
Az arab országok célja most is hasonló – a klímavédelemben azt az irányt választják, amely semlegesítené az általuk kitermelt olaj káros hatásait anélkül, hogy a társadalmi szokásoknak meg kellene változnia.
A kibocsátásmentesség azt jelentené, hogy Szaúd-Arábia és társai elveszítenék a legnagyobb bevételi forrásukat és a politikai hatalmuk alapját is, míg a szén-dioxid megkötésével az iparnak és a közlekedésnek nem kell átalakulnia, az olaj pedig tovább folyhatna. Így ezek az országok a klímavédelem egyik leghangosabb képviselőivé váltak, miközben olyan megoldásokat támogatnak, amelyekhez a szükséges technológiákat még sokáig nem lehet bevetni.
Ez a stratégia eddig sikeres volt – az Egyesült Arab Emírségek például az idén az ENSZ klímaváltozási csúcstalálkozójának ad otthont, miközben az ország vezetője, Sultan al-Jaber az állami olajvállalat, az Adnoc igazgatója is.
Igaz, az ENSZ a 2021-es glasgow-i konferencián elfogadta, hogy az országoknak elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésén kell dolgozniuk, nem pedig a megkötésükön, ez nem akadályozza meg Szaúd-Arábiát és társait, hogy emellett kampányoljanak.
