Ezrével költöznek Magyarországra a németek – és ez már a német közmédiának is szemet szúrt

Riportot közölt a német Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) televíziós csatorna német állampolgárok kivándorlásáról és Magyarországra költözéséről. Az MDR-ről azt érdemes tudni, hogy alapvetően három középső tartomány, Szász-Anhalt, Szászország és Türingia állami műsorszolgáltatója. Tagja a szövetségi közmédia műsorszolgáltató szövetségének, az ARD-nek. Az április közepén leadott szűk negyedórás bejátszás azt a folyamatot mutatta be, hogy egyre több német állampolgár választja otthonának Magyarországot, különösen a Balaton térségét. Két településről külön is említést tettek: Marcaliról és Keszthelyről.

Milyenek a magyar ingatlanárak a németországihoz képest?

Az első helyszín a Somogy vármegyei Marcali, amely a Balatontól tíz kilométerre található. Az MDR riportere itt találkozott Sandra Müllerrel és Janine Ottomannal, akik mindketten háznézőbe érkeztek. Előbbi az Érchegységből, utóbbi Berlinből jött. Egy 5000 négyzetméteres telken álló, teljesen felújított, 70 négyzetméteres ingatlant tekintettek meg. Az ára 49 ezer euró, átszámítva mintegy 18 millió forint.

– jegyezte meg az ingatlanközvetítő, aki szintén német, és már húsz éve él Magyarországon. Azt mondja, az elmúlt négy évben szabályosan berobbant a németek ingatlankeresése a környéken, naponta három-hat alkalommal mutat meg különböző házakat. Úgy adott el frissen egy 250 ezer eurós ingatlant, hogy a vevő, egy német művész meg se nézte a helyszínen, egyszerűen csak felhívta telefonon. Sandra Müller is vásárolt már egyet, most a másodikat keresi, Janine Ottoman pedig nyaralót szeretne. Több mint tizenöt éve jár a Balatonhoz, azt mondta, hogy a férjével eldöntötték, ha a gyerekeik kirepülnek, akkor Magyarországra települnek át. „Olyan jó itt, meg is vásároljuk a házat” – köszönt el a német újságírótól. 

Az ingatlanközvetítő közben arról beszélt, hogy havi 800 euróból úgy lehet élni Magyarországon, mint „Marci Hevesen”. Az MDR riportere is azt tapasztalta, hogy Marcali utcáit járva komplett településrészek németesedtek el, a kapukon mindenhol német nevek szerepelnek. Van köztük olyan, aki a szüleitől örökölte az ingatlanát, és üdülésre használja, ahogy van olyan is, aki hosszú ideje itt él. „Tizenöt éve költöztünk át, az egész utca német. Kitűztem a német lobogót a házamra, német maradtam, de ami odahaza megy, az katasztrófa” – mondta egyikük. 

Miért költözik egyre több német Magyarországra?

Ez visszatérő indok, többen mondják azt, hogy nem érzik otthon Németországban magukat, különösen a 2015-ös menekültválság óta. Mint ismert, akkor a német kormány megnyitotta a határait több százezer, főként gazdasági bevándorló előtt.

Az Orbán-kormány azonban prioritásként kezelte a határok fenntartását, ezért sok támogatója van Németországban. Ez pedig nemcsak elvi támogatást jelent, hanem vonzóvá is tette Magyarországot, amit a számok is alátámasztanak: már 14 700-nál is több olyan német nyugdíjast tartanak nyilván, aki Magyarországra kéri a nyugdíjának a folyósítását. Öt évvel ezelőtt ez még 11 700 volt, 

A riportban az is elhangzott, hogy a Magyarországra települő németek már húsz településen szerveztek helyi csoportokat (Stammtisch, magyarul törzsasztal) a Balaton térségében. Az egyikre az MDR is ellátogatott, ahol éppen a menekültválság volt a téma. Némiképp meglepő módon a riporter azt állította, hogy ezt egy ismert svájci szélsőjobboldali személy szervezte, azonban ezt az információt semmivel nem támasztotta alá, még a résztvevőket is kitakarta felvételeken. Ezt azzal magyarázta, hogy 

A rendezvényt követően azonban egy Drezdából származó hölgy mégis nyilatkozott a csatornának. Ebben azt mondta, hogy gazdasági okokból menekült Magyarországra, mert Németországban hajléktalan lenne, hiába dolgozott le 55 évet. „Csak nyugodtan szeretnék élni a kisnyugdíjamból, Magyarországon pedig ezt megtehetem” – érvelt. Az MDR egyébként emlékeztetett rá, hogy két évtizeddel ezelőtt is tudósított már magyarországi német bevándorlási hullámról. 

Akkor még olcsóbb volt minden. Csakhogy mostanra 25 százalékos az ami Európában a legmagasabb. Az újságíró el is ment egy boltba, hogy összevesse a magyar és a német élelmiszerárakat. Arra jutott, hogy még így is 13 százalékkal alacsonyabb árat fizetett Magyarországon ugyanazokért a termékekért, mint Németországban: itthon 18,78 euróba került egy átlagos vásárlói kosár, Németországban 21,21 euróba. A riporter azt is megállapítja, hogy Magyarországon 1 euróért 1,67 euró értékben kap szolgáltatást, ezzel pedig Lengyelország után a második legolcsóbb az Európai Unióban.

Magyarország zárkózik fel Svájchoz és Ausztriához

Ezt követően a német közszolgálati Keszthelyre látogatott, a városban járva-kelve sokszor ütik meg a fülét német szavak. Egy ott szolgáló evangélikus lelkipásztor a riportalanyuk, Rita Mick-Sole. Amikor a riporter rácsodálkozik, milyen gondozott a köztéri növényzet, és ez a német precizitásra emlékezteti, a lelkész kijavítja, hogy ez magyar precizitás. Ő azzal indokolta, hogy a németek tömegével költöznek át Magyarországra, mert a német politikai folyamatok miatt az emberek bizonytalanokká és elégedetlenekké váltak, Magyarországon viszont boldogok lehetnek. Rita Mick-Sole jövőre nyugdíjba megy, és visszatér Németországba. A riport ennek kapcsán megjegyzi, hogy sok német a nyugdíjas éveire ismét Németországot választja, mert ott jobb az egészségügyi ellátás.

Az MDR azzal zárja a negyedórás tudósítást, hogy a legtöbb német Svájcba és Ausztriába költözik, és bár Magyarország még nincs ott a legnépszerűbb kivándorlási célországok között, 

„Hogy tényleg jobb-e itt élni, mint Németországban, az döntse el mindenki maga” – zárult a riport.