A svéd igazságügyi minisztérium közölte, hogy hozzájárul Omer Altun 29 éves török állampolgár kiadatásához, miután egy török bíróság tavaly 15 évi börtönre ítélte őt egy olyan bűncselekmény elkövetéséért, amely Svédországban csalásnak felel meg. A lépéshez azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy Omer Altun ügyét újratárgyalják törökországi visszatérése után.
A kiadatások Törökország egyik fő követelése a skandináv ország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához.
Az 51 éves, svéd állampolgárságú Mehmet Zakir Karayel kiadatását, akit Ankara azzal vádol, hogy egy fegyveres terrorszervezet tagja, a svéd kormány elutasította. Az igazságügyi minisztérium indoklása szerint ugyanis a hazai törvények alapján svéd állampolgár nem adható ki külföldi országnak. Stockholm két török állampolgárt adott ki Ankarának az elmúlt évben, viszont több kiadatási kérelmet elutasított.
Ez utóbbiak között volt a Zaman című napilap volt főszerkesztője is, akit Törökország azzal vádol, hogy köze volt a Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni 2016. évi államcsínykísérlethez. Az orosz–ukrán háború kirobbanása után Svédország és Finnország feladták több évtizedes semlegességüket, és kérték csatlakozásukat az észak-atlanti szövetséghez. Több hónapi késés után Ankara márciusban ratifikálta Finnország csatlakozását, Helsinki a héten lett a védelmi szövetség teljes jogú tagja.
Svédország esetében Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter arról beszélt, hogy Stockholmnak további lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy Törökország ratifikálja a skandináv ország NATO-csatlakozását, főleg a terrorizmus elleni harc terén vár el konkrét lépéseket: a politikus a terrorizmushoz köthető bűnözők Törökországnak történő kiadatását és svédországi vagyonuk befagyasztását követelte.
Ez a tétjük a törökországi választásoknak, Erdogan eddigi legnagyobb próbatétele előtt állRecep Tayyip Erdogan török elnök húszéves kormányzásának legnagyobb próbatétele előtt áll a májusi választásokon, ahol egy hatpárti koalíció jelöltjével fog megküzdeni a földrengésekkel sújtott országban. A szavazás nem csak Törökország belpolitikája miatt fontos: azt is meghatározza, hogy az ország milyen szerepet vállal a Közel-Keleten és az orosz–ukrán háborúban. |
