A sűrűn lakott területeken élő idős emberek 42,5 százaléka számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, ami két százalékponttal magasabb, mint az átlag – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.
Szlovákiában 14,6, Szlovéniában 11,3, Ausztriában 10,8, Bulgáriában 10,7, Máltán 9,5,
Magyarországon 9,4 százalékpont a különbség a sűrűn és a gyéren lakott területek között.
Ellenpéldát - tehát olyat, hogy a ritkás népsűrűségű helyeken több a jó egészséggel élő 65 év feletti lakos - csak néhány országban, például Hollandiában látni.
A Pénzcentrum nemrég készített felmérése szerint is hazánkban a budapesti idősek között a legmagasabb, azaz 29,4 százalék a kiváló vagy jó egészségnek örvendők aránya,
és a megyeszékhelyeken élő időseknek is 28,6 százaléka nyilatkozott kedvezően az egészségéről. A községek idős lakói között viszont már csak 26,5 százalékot értek el.
Magyarországon – a környező országokhoz hasonlóan - a portál szerint azért egészségesebbek az idősek a városokban, mert ott az életszínvonal is magasabb, amivel nagy mértékben összefügg az emberek egészségi állapota is.
Az infrastruktúra sem elhanyagolható tényező, hiszen egy nagyvárosban könnyebben juthat egészségügyi ellátáshoz egy idős ember, jobban megoldható a közlekedés, több a magánszolgáltató.
A hollandoknál viszont - mivel az ország eléggé sűrűn lakott - épp a legtehetősebbek élnek a városoktól távol, az infrastruktúra pedig ott sem okoz problémát nekik.
Az egészségügynek kedvezhet az új piaci paradigmaHa a kamatszintek tartósan magasabban maradnak – tehát nem lazít a Fed, vagy csak enyhén lazul a monetáris politika –, az elkövetkező évek könnyen lehet, hogy a value részvényekről fognak szólni. |
