Érdekes dolgokra bukkanhat az egyszerű hírfogyasztó, ha veszi a fáradságot, és próbál eligazodni az egyes települések gazdálkodásán vagy fejlesztési tervein a költségvetéseiken keresztül. Az érdi önkormányzat mindenképpen kuriózum, ha azt vesszük, hogy 2020 óta minden egyes évben betervezi a város aktuális büdzséjébe az uniós forrásból tervezett beruházásait, aztán tulajdonképpen nem történik semmi, legfeljebb egy-egy kósza próbálkozás a közbeszerzések kiírására, amelyek rendre eredménytelenek lesznek.
Hiába szeretne több uniós forrást kiharcolni Érdnek, és panaszkodik pénzhiányra Csőzik László polgármester, sok önkormányzat összetenné a két kezét, ha infrastrukturális fejlesztésekre annyi forrás állna a rendelkezésére, mint a 70 ezres megyei jogú városnak: összesen több mint 6 milliárdot kapott az agglomerációs település csomópontfejlesztésekre az Európai Uniótól, amelynek jelentős része a Pályázat.gov.hu kifizetési adatai szerint idestova 5 éve, 2018 óta ott hever az önkormányzat számláján.
Ám az igazi probléma az, hogy kifuthat a határidőkből a település. Bő fél évvel a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus zárása előtt a 12-ből mindössze két projektet adtak át hivatalosan, miközben hat olyan van, amelyre csak most írták ki a közbeszerzést, tehát egy kapavágás sem történt.
Kérdéseinkkel kerestük a város sajtóosztályát, ahol azt a választ adták, hogy a közbeszerzés alatt álló beruházások megvalósulásának határideje december 31., két jelenleg kivitelezési szakaszban lévő esetében pedig november 15. A Világgazdasággal az illetékes Területfejlesztési Minisztérium azt közölte, hogy az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartania, ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely az Európai Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott programok esetében egyaránt 2023. december 31.
Az intézményrendszer célja, hogy forrásvesztésre ne kerüljön sor, ehhez kiemelt fontosságú, hogy a kedvezményezettek projektjeiket határidőben megvalósítsák. Azoknak a kedvezményezetteknek, akik határidőben elszámolnak, nem kell tartaniuk forrásvesztéstől. Amennyiben az elszámolás nem történik meg, úgy uniós forrás terhére nem lesz elszámolható a projekt
– írja a szaktárca, hozzátéve, hogy az irányító hatóságok a projekteket folyamatosan monitorozzák, és arra törekszenek, hogy minden projekt időben befejeződjön. Még azonban nem látható előre, hogy esetlegesen lesznek-e olyan kedvezményezettek, akik nem fognak tudni elszámolni a támogatásokkal, hiszen még közel kilenc hónap van hátra az elszámolási határidőig. A záró kifizetési igényléseket a kedvezményezetteknek a finanszírozás és a benyújtandó bizonylatok típusától és a kedvezményezett szervezet jogállásától függően, legkésőbb 2023. október 31. és 2024. február 29. között kell benyújtaniuk.
Egy forrásunk pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a pénzeket az állam megelőlegezte, így az is kérdés, hogy milyen megállapodás lehet az állam és az önkormányzat között, ha végül nem tudná a számlákat határidőre kiküldeni, így
nincs kizárva, hogy végeredményben az állam menti meg az ellenzéki vezetésű települést a kudarctól.
Mindenesetre a város sajtóosztályán azt mondták, hogy nem tartanak forrásvesztéstől.
Persze nem kell különösebb közgazdasági ismeret ahhoz, hogy megállapítsuk, ami elég volt 2018-ban, az 2023-ban biztosan nem elegendő a drámai építőipari és alapanyagár-emelkedések miatt, tehát ha meg is valósulnak a projektek, a késlekedés ára a lebutított műszaki tartalom lesz. Erre a legjobb példa a tárnoki út kálváriatörténete, amelynek a felújítására hiába kapták meg a pénzt 2019-ben, több sikertelen közbeszerzés után, csak 2023 januárjában, a tél kellős közepén álltak neki a rekonstrukciónak. A kapkodásnak meg is lett a böjtje, át se adták, máris kátyúzni kellett a felújított, csapnivaló minőségben készült utat.
