Magyarország jelentős szerepet vállal a keleti szárnyának megerősítésében – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán Varsóban.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez küldött közleményében azt írta: a találkozón a NATO keleti szárnyán lévő szövetségeseket tömörítő Bukaresti Kilencek (Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia) védelmi miniszterein kívül bekapcsolódott az Egyesült Királyság szaktárcájának vezetője is.
A kilenc ország mindegyikét közvetlen közelről érinti az Ukrajnában dúló háború. Világossá tette – írták –, hogy Magyarország álláspontja továbbra sem változott, a magyar kormány a béke pártján áll, és a háború végét az azonnali tűzszünettel és a béketárgyalások megkezdésével látja elérhetőnek
– mondta Szalay-Bobrovniczky.
A fegyverszállítást Magyarország továbbra sem támogatja, hiszen minden fegyver- és lőszerszállítmány a háború meghosszabbítását és további eszkalációt okoz. Egyúttal azt kérte ezen a fórumon is a nemzetközi közösségtől, hogy támogassák a tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére irányuló erőfeszítéseket – olvasható a közleményben.
„Ukrajna támogatását nem fegyverekkel képzeljük el” – hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztette partnereit arra is: amellett, hogy Magyarország a kezdetektől elítélte az orosz agressziót és fellépett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával támogatja a háború elől menekülő ukránokat és azokat is, akik Ukrajnában maradtak, és „elszenvedni kénytelenek a háború borzalmas hatásait”.
Szalay-Bobrovniczky beszámolt arról, hogy a tagországok NATO-szerepvállalása és az atlanti szervezet keleti szárnyának megerősítése szintén az egyeztetések témája volt. Ez a kilenc ország, azaz a visegrádi négyek és a balti hármak, valamint Románia és Bulgária tevékenyen részt vállal a NATO ezen egységének megerősítésében.
Magyarország a szövetség elkötelezett tagjaként teljesíti a kötelezettségeit: a megszabottnál egy évvel korábban teljesítette a GDP-arányosan 2 százalékos védelmi kiadási szintet
– jelentette ki a miniszter.
A tárcavezető jelezte: a NATO-csúcshoz közeledve természetesen szó esett a szövetség bővítéséről. Magyarország a nyitott kapuk politikáját támogatja, mindazonáltal „megfontoltságra buzdítja partnereit”. Minden ilyen döntést a tagságra pályázó országok a feltételeknek való teljes megfelelése esetén, valamint a NATO-szövetségesek teljes konszenzusa mellett lehet csak meghozni – mondta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre fontosabb szerepet tölt be a biztonság és a védelem területén az is. Magyarország erős nemzetállamokon alapuló EU-ban érdekelt – jelentette ki.
Az uniónak azonban nem szabad megfeledkeznie a többi, szomszédságában lévő térségről és azok fontosságáról
– közölte a miniszter, hozzátéve, az ukrajnai háborún túl az Európa biztonságát érő többi kihívás és fenyegetés nem tűnt el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az ukrajnai háború mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy déli irányból milyen fenyegetést jelent az illegális tömeges migráció. Ezt a nyugat-balkáni országok biztonságának támogatása, illetve a migrációt kibocsátó régiók támogatása enyhítheti, amely feladatban Magyarország szintén tevékeny szerepet vállal – mondta a HM közleménye szerint a miniszter.
