Az orosz–ukrán háború kirobbanása után a tagjai ígéretet tettek arra, hogy több milliárd dolláros fegyverrendeléseket adnak le, és felpörgetik a hadiiparukat. Azonban több mint egy év eltelte után az országoknak csak egy csoportja tett így, míg mások (Németország, Olaszország, Kanada, Spanyolország) nem sietik el a fegyverkezést.
A német 2 százaléka idén 81,1 milliárd euró lenne, a katonai kiadások pedig 17,1 milliárd euróval maradnak el ettől. Pénzértékben ez a NATO legnagyobb elmaradása, bár 14 másik, kisebb gazdasággal rendelkező tagországnak nagyobb a GDP-hez viszonyított elmaradása. Ezzel szemben Lengyelország idén a GDP-arányos katonai kiadások tekintetében a NATO élén áll 4,3 százalékkal a müncheni székhelyű IFO elemzése szerint. Varsó 2021 óta több mint kétszeresére növelte ezt az arányt – írja a The Wall Streat Journal.
A közép-európai ország tavaly éves katonai kiadásait a GDP 3 százalékában határozta meg, és külön alapot hozott létre az ezt meghaladó kiadásokra. Több nagy fegyverrendelést adott le, többek között az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától vásárol repülőgépeket, valamint harckocsikat. Lengyelország sürgette nagyobb szövetségeseit, köztük Németországot és Franciaországot, hogy költsenek többet a védelemre. Ám német tisztviselők szerint az orosz hadsereg vártnál gyengébb teljesítménye Ukrajnában megszüntette a gyors fegyverkezés sürgősségét.
Christian Lindner pénzügyminiszter szimpatizál a magasabb katonai kiadásokkal, de kizárta, hogy ezt adóemeléssel vagy a költségvetési hiány növelésével finanszírozzák, legalábbis máshol végrehajtott, egyenértékű kiadáscsökkentés nélkül. A német tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a 2 százalékos célt nehéz elérni a német gazdaság mérete miatt. Szerintük Berlin védelmi költségvetése a harmadik legnagyobb a katonai szövetségben, csak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság előzi meg.
Olaf Scholz német kancellár korábban ígéretet tett arra, hogy minden évben túlteljesíti a NATO 2 százalékos célját, és bejelentette egy 100 milliárd eurós, költségvetésen kívüli védelmi alap létrehozását az újrafegyverkezés felgyorsítására. Azóta a német katonai kiadások alig mozdultak, az alap pedig szinte érintetlen maradt. A védelmi minisztérium szóvivője szerint Berlin védelmi kiadásai tovább emelkednek, és öt év alatt átlagosan elérik a GDP 2 százalékát, vagyis egy adott évben lehet több vagy kevesebb is.
Ezermilliárd forint nyomában: NATO-jelentésből derült ki, mennyi pénzt költött fegyverekre MagyarországA magyar haderő költötte a legtöbbet haditechnikára, ebben az összevetésben az összes tagországot megelőzzük. A 2 százalékos GDP-arányos költés elérése viszont még várat magára. A szövetséges államok között a magyarok az egyik leginkább NATO-pártiak, csupán a tizedük akar kilépni. |
