Noha a G7 májusi csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök reményének adott hangot, hogy beindulhat az olvadás az amerikai–kínai kapcsolatok terén, a 2008-as pénzügyi válság előrejelzéséről elhíresült Nouriel Roubini szerint az új hidegháború csak még fagyosabbá vált a találkozót követően.
A közgazdász a Project Syndicate-en megjelent írásában felhívja a figyelmet arra, hogy a G7-csúcs csak megerősítette Kína azon elképzelését, amely szerint a Nyugat és főként az Egyesült Államok szeretné elzárni, bekeríteni és elnyomni az országot. Hozzáteszi, hogy az általában csak üres szavakkal operáló G7 májusi gyűlése az egyik legfontosabb volt a csoport életében, ahol az Egyesült Államok, Japán, Európa és a szövetségeseik nyilvánvalóvá tették, hogy összefognak Peking ellenében.
Ráadásként a csoport elnöki címét betöltő Japán a globális dél képviselőit is meghívta, köztük a Kínával régóta rivalizáló Indiát vezető Narendra Modit.
Noha India aligha csatlakozik formálisan a nyugati blokkhoz, a Kínával közös, hosszú és vitatott határ vagy épp az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében Kína ellensúlyaként létrehozott quadbeli (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália és India) tagsága miatt érdekei közelebb állnak a Nyugathoz, mint Kínához.
Japán azonban nemcsak a G20-at idén vezető Indiát, de Indonéziát és Dél-Koreát is meghívta a csúcsra, akárcsak Brazíliátvagy az Afrikai Unió elnökét, Azali Assoumanit és Volodimir Zelenszkijt. Még ennél is tovább ment a találkozó végén kiadott közlemény, amely jelentős részben azzal foglalkozik, hogy a csoport hogyan fogja elrettenteni Kínát.
A kommuniké számos Kínának szánt megjegyzést tartalmaz, miközben tetemes beruházásokat sürget a globális dél államaiba.
A technológiai és kereskedelmi háború frontján is tovább fokozódik a feszültség, miután Japán az Egyesült Államokhoz hasonló korlátozásokat vezetett be Peking ellen a félvezetők terén, miközben Kína az amerikai Micron csipjeit tiltotta be. A mesterséges intelligenciához használt Nvidia is hamarosan hasonló helyzetbe kerülhet a dr. Végzet néven elhíresült Roubini szerint, miközben az Egyesült Államok igyekszik a csipgyártást az ország határain belülre hozni.
A közgazdász szerint annak is fennáll a veszélye, hogy az energiaátmenet tekintetében kulcsfontosságú ritkaföldfémek terén piacvezető Kína ezen a területen vág majd vissza. Közben folytatódik a zöldtechnológiák kínai fölénye is, így az elektromos járművek exportját Peking 700 százalékkal növelte 2019-hez képest, miközben az utasszállító repülők piacára is igyekszik betörni a Boeing és az Airbus vetélytársaként.
Azonban Roubini arra is figyelmeztet, hogy az elmérgesedett viszonyért legalább ugyanakkora mértékben Kína nyomulása is felelős, ezért mind a két országnak változtatnia kell, ha nem akarnak az ütközéshez vezető pályán maradni.
