Prigozsin-lázadás: népakarat kontra diktatúra? – hát ezt teljesen félreértette a Nyugat

Az orosz lakosság csaknem egyharmada feltételezi, hogy a mindössze 22 órán keresztül tartott Prigozsin-lázadásnak ellentétes hatása volt, megerősítette a Putyin-kormányzatot, az államot – derül ki a megbízhatónak tekintett, de a kormányzat által gyanús „külföldi ügynöknek” (inoagent) titulált moszkvai Levada Központ friss, már a lázadás megszűnése (június 24.) utáni napokban elvégzett közvélemény-kutatásából.

A Levada-felmérés azért is figyelmet érdemel, mert a nyugat több politikusa, médiuma – hogy szándékosan-e, vagy a kellő ismeretek híján, arról még vitáznak – összekever két dolgot. Azaz Jevgenyij Prigozsin, Putyin (egykori?) bizalmasa, ma már hatalmas vagyonú oligarchája vezette Wagner katonai magánvállalat (CsVK Wagner) általánosan elismert ukrajnai háborús-katonai szerepét, a fronton való helytállását a Prigozsin-lázadás állítólagos népszerűségével, Putyin tekintély- és hatalomvesztésével. 

Azaz úgy tekintik a lázadást, mint a népakarat kifejezőjét a diktatúrával szemben. Azonban a nyugaton elterjedt általános vélekedéssel szemben a megkérdezettek mindössze 7 százaléka gondolja, hogy a zsoldosvezér puccskísérlete határozottan gyengítette az országvezetés, így Putyin helyzetét. Ám a többség, 51 százalék szerint a Prigozsin-lázadás „nem osztott, nem szorzott”, minden maradt a régiben.

Ezt támasztja alá a Levada-felmérés kérdése, 

 A válaszadók túlnyomó többsége, 70 százaléka aggodalmat, haragot, felháborodást, félelmet vallott be a hírek hallatán. Örömről, elégedettségről csak a megkérdezettek 2 százaléka számolt be. Csaknem egynegyedük, 22 százalék pedig közömbös maradt a történtek iránt.

 Prigozsin elfogadottsága mindössze a válaszolók öt százalékánál emelkedett, 36 százalékánál viszont romlott.

Ennél még a Prigozsin által hónapok óta keményen bírált oroszországi védelmi miniszter, Szergej Sojgu is jobban szerepelt a Levada-felmérésben. A válaszolók hét százalékánál javultak az osztályzatai, 28 százalékánál gyengültek. 

A Wagner CsVK mint szervezet egészében véve kedvezőbb képet festett önmagáról, mint amilyen puccsista vezetőjéről kialakult. Az 1006 emberből több mint százan a korábbiaknál pozitívabban ítélik meg őket. Igaz, ennél többük – a válaszadók 17 százaléka – számára romlott a magánhadsereg megítélése. Általánosságban a történteket követően a legtöbb ember fejében nem változott sem Putyin, Sojgu megítélése (68, illetve 57 százalék pozitív vagy elfogadó), sem pedig a Wagner CsVK-é (55 százalék). 

Ami Prigozsint illeti, az ő státusát változatlannak megítélők a válaszadók 45 százalékával kisebbségben maradtak.

Ugyanakkor Prigozsin – akinek a tartózkodási helye továbbra sem ismert – a minap audioüzenettel jelentkezett a Wagner CsVK-hoz közel álló Telegram közösségi rendszerben. Ebben az oroszországi lakosság támogatásának elengedhetetlenségéről szólt. 

– jelentette ki. „Biztos vagyok benne, hogy az (ukrajnai) fronton hamarosan a győzelmeinkről kapnak híreket” – tette hozzá. Ám továbbra sem világos, hogy hányan vannak/maradtak a wagneresek közül, hol vannak, maradt-e náluk nehézfegyverzet és részt vesznek-e a továbbiakban a délkelet-ukrajnai ütközetekben.

Zelenszkíj ukrán elnök vasárnap a CNN-nek nyilatkozva gyengének nevezte Putyin reakcióját a Prigozsin-puccskísérletre. 

– állította. Ennek fő okául azt jelölte meg, hogy „valamennyien tudjuk, hogy Oroszország majdnem teljes hadereje Ukrajnában van… Ilyen helyzetben kik tudták volna megállítani a Moszkva felé tartó lázadókat?” – kérdezte.

Sojgu oroszországi védelmi miniszter a puccskísérlet óta első regisztrált megszólalásában (a védelmi minisztérium egyik ülésén, amiről a kormányközeli média tudósított) ennek az ellenkezőjét állította. „A (Prigozsin) provokáció nem gyakorolt semmiféle befolyást az Ukrajnában harcoló hadseregcsoport működésére” – mondta.