Az orosz Honvédelmi Minisztérium a Telegram csatornáján közölte, hogy katonáik megsemmisítettek két ukrán haditengerészeti drónt, amelyekkel a novorosszijszki bázist akarták megtámadni.
Az éjszaka az ukrán fegyveres erők két tengeri pilóta nélküli csónakkal kíséreltek meg támadást a haditengerészeti bázis ellen Novorosszijszk városnál
– olvasható a minisztérium közleményében.
A két tengeri drónt még az előtt észlelték, hogy kárt tehettek volna a bázisban, a járőrhajók pedig megsemmisítették őket
– írta meg a RIA Novosztyi. Novorosszijszk polgármestere azt is elmondta, hogy a két drónt az Olenegorszkij Miner és a Szuvorovec hajók pusztították el.
A krasznodari kormányzó közölte, hogy a támadásban senki nem sérült meg, és az infrastruktúrában sem keletkezett kár.
Korlátozza a közlekedést a Kercsi-szorosban az orosz hadseregAz Oroszország számára stratégiai fontosságú hidat az ukránok már többször is támadták. Újjáépítése hónapokig eltarthat. |
Pénteken kora reggel arról érkeztek hírek, hogy robbanások történtek a Novorosszijszktól és Miskako falutól nem messze lévő vizeken, a Fekete-tengeren. A Kaszpi-tengeri csővezeték konzorciuma közölte, hogy a Bakuból Novorosszijszkba futó olajvezeték nem sérült meg, a kőolajat a szokásos módon szállítják rajta.
A támadás után Novorosszijszk kikötőjében ideiglenesen leállították a hajóforgalmat.
Vérbe fagy az ukrán ellentámadás: az oroszok szerint már 43 ezren haltak meg
Az ukrán csapatok ellentámadásuk kezdete óta, vagyis az elmúlt két hónap folyamán több mint 43 ezer embert vesztettek – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. „A kijevi rezsim június–júliusi úgynevezett offenzívájának kezdete óta az ukrán fegyveres erők veszteségei a harci műveletek során már több mint 43 ezer katonát tettek ki” – hangzott a tárca összegzése. A minisztérium szerint ez az adat nem tartalmazza az ukrán és külföldi kórházakba szállított sebesülteket, a „külföldi zsoldosokat”, valamint azokat a harcosokat, akik az ukrán hátországban végrehajtott precíziós csapások következtében vesztették életüket.
Saját jövőjét emészti fel Oroszország – visszaüt a hadi kiadások növelése
Oroszország megduplázta a 2023-as védelmi kiadási célját, amely mintegy 9700 milliárd rubelre nőtt. Ezzel a védelmi költségvetés az összes közkiadás egyharmadára emelkedett – állítja a Reuters kormányzati dokumentumokra hivatkozva.
A dokumentumok alapján az oroszok az év első felében 600 milliárd rubellel többet költöttek védelemre a tervezettnél, összesen 5590 milliárdot, ami az állami kiadások 37 százaléka. Pedig az orosz költségvetés csak 17 százalékot különített el „nemzetvédelemre”.
A katonai ipar felpörgetésével az orosz gazdaság szerény fellendülést mutat. Ezzel együtt azonban az idei költségvetés máris 2650 milliárd rubeles deficitet halmozott fel, amit csak tetéznek a csökkenő exportbevételek.
Oroszország az első hat hónapban a 2023-ra tervezett összes költségvetési kiadás 19,2 százalékát költötte védelemre a hírügynökség számításai szerint. Az idei első fél évben a költségvetési kiadások 2440 milliárd rubellel haladták meg 2022 azonos időszakát. A pluszkiadás 97,1 százalékát a védelmi szektor szívta fel.
Nem adja a békéért való küzdelmet a Vatikán
A vatikáni diplomácia nem adja fel a felek közötti közvetítést és a békére irányuló kezdeményezéseket – nyilatkozta Ferenc pápa a Vida Nueva spanyol digitális portálon pénteken közölt interjúban, amelyben egyebek között a papi szolgálatról is beszélt. Ferenc pápa békeoffenzívának nevezte az ukrajnai háború leállítására tett erőfeszítéseket. Kijelentette, folytatni akarja a megkezdett diplomáciai munkát, amelyet még a tavasszal Matteo Zuppi bíborosra bízott, aki mostanáig Kijevben, Moszkvában és Washingtonban tárgyalt.
A katolikus egyházfő elmondta, Zuppi bíboros beszámolói alapján
Kijevben továbbra is a győzelemre összpontosítanak, nem élve a közvetítés lehetőségével.
Moszkvának a pápai küldöttel szemben tanúsított magatartását diplomatikusnak nevezte. Úgy vélte, a felek közötti közvetítést illetően eddig az Ukrajnából Oroszországba szállított gyerekek hazatérése ügyében történt a legjelentősebb előrelépés. A megvalósítás érdekében – tette hozzá Ferenc pápa – szándékában áll állandó diplomáciai képviselő kinevezése, aki a híd szerepét tölti be az orosz és az ukrán hatóságok között.
Óriási összeg kell ahhoz, hogy a lengyelek még több ukrán gabonát vehessenek át
Lengyelország mintegy 1 milliárd euróra becsüli az ukrán gabonatranzit bővítéséhez szükséges költségeket – erősítette meg pénteki médiaközlések szerint Andrzej Sados, Lengyelország állandó képviselője az Európai Uniónál. Lengyelország azt követően mutatta be az Európai Unió (EU) szerveinek az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő infrastrukturális beruházások költségeit, hogy Moszkva július 17-én leállította a fekete-tengeri folyosót. Az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját azonban Lengyelországon keresztül is lebonyolítják.
A lengyel állami hírügynökség (PAP) rendelkezésére álló dokumentumok szerint Lengyelország összesen mintegy egymilliárd euróra becsüli azoknak a beruházásoknak a költségeit, amelyek a lengyel–ukrán határon áthaladó ukrán mezőgazdasági termékek tranzitjának bővítéséhez szükségesek. Ebből mintegy 500 millió euróra lenne szükség a közúti határátkelőkön működő kamionterminálok bővítésére, valamint az ukrán határhoz közeli Przemysl város vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére.
További 500 millió eurót például a lengyel–ukrán vasúti határátkelők korszerűsítésére, új kamionterminálok építésére, valamint az áruforgalom ellenőrzését szolgáló infrastruktúra létesítésére szánnának.
Az említett adatokat Andrzej Sados, Lengyelország állandó EU-képviselője erősítette meg a PAP hírügynökségnek.
A Balti-tengeren végez hadgyakorlatot Oroszország, Lengyelország támadástól tart
Lengyelország és szövetségesei figyelemmel kísérik a balti-tengeri orosz flottagyakorlatot – közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken az észak-lengyelországi Gdynia katonai kikötőjében tartott sajtóértekezleten.
A nyilatkozatot megelőzően a lengyel államfő a gdyniai tengeri műveleti központban egyeztetett a Balti-tengeren fennálló biztonsági helyzetről. Közlése szerint a látogatás a folyamatban lévő orosz flottagyakorlattal függ össze.
Felidézte:
az Okeanszkij Scsit-2023 (Óceáni Pajzs-2023) fedőnevű, e héten kezdődött manővereken az orosz haditengerészet több mint 30 hadihajója, 30 repülőgépe és mintegy hatezer katona – elsősorban tengerész – vesz részt.
A gyakorlatot Lengyelország az Ukrajnában zajló háborúval köti össze, valamint azzal a tevékenységgel, amelyet Oroszország Lengyelország keleti határainál folytat – jelentette ki Andrzej Duda.
Nem lehet teljesen helyreállítani az ukrán villamos hálózatot
Az ukrajnai villamos hálózat teljes helyreállítása lehetetlen, a szakemberek szerint a rendszer teljesítőképessége a tavalyinak legfeljebb 70-80 százaléka lehet – számolt be róla a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál.
Az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke, Volodimir Kudrickij úgy véli, hogy az orosz támadások által az energetikai rendszerben okozott pusztítás olyan mértékű, hogy a 100 százalékos helyreállítás lehetetlen.
Számításaink alapján a hálózat teljesítőképessége a tavalyi szint 70-80 százalékát teheti ki
– jelentette ki Kudrickij.
Az odesszai médiaközpontban tartott sajtótájékoztatóján a szakember kiemelte, hogy az ukrán energetikai a vállalat az arány javításán dolgozik, de azt elismerte, hogy a hálózat 100 százalékos helyrehozása fizikailag lehetetlen.
Az Ukrenergo igazgatótanácsának első embere azt is elmondta, hogy a tartalékok helyes elosztására van szükség, és szintén ez vonatkozik a rendelkezésre álló anyagi forrásokra is.
Az ukránok szerint sikerült megrongálniuk egy orosz hadihajót az éjszakai, Novorosszijszk elleni támadásban
Megsérült egy orosz hadihajó az oroszországi Novorosszijszk haditengerészeti támaszpontnál a pénteki tengeri dróntámadásban, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a haditengerészet közösen hajtott végre – jelentette az Ukrainszka Pravda hírportál az SZBU-ra hivatkozva.
A támadás következtében az Olenyegorszkij Gornyak nevű, partraszállító hadihajó testén komoly sérülés keletkezett, és jelenleg nem tudja ellátni harci feladatait
– írta a portál.
A Kaszpi-tengeri Csővezeték-konzorcium által kiadott tájékoztatás szerint a Novorosszijszk melletti terminál továbbra is normál üzemmódban szállítja az olajat a kikötött tartályhajóknak, az infrastruktúrában nem keletkezett kár.
Burjánzik a korrupció az ukrán sorozóközpontokban
Felháborítónak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a korrupciós gyakorlatokat, amelyeket a több sorozóközpontban júliusban tartott vizsgálatok tártak fel, és megígérte, hogy olyan emberekre fogják bízni a feladatot, akik tudják, hogy mi a háború.
Az egyik odesszai sorozóközpontban feltárt, csütörtökön nyilvánosságra került visszaélésre reagálva az ukrán államfő esti videóüzenetében elmondta: részletes megbeszélést tartott Ihor Klimenko belügyminiszterrel és Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjével.
A vizsgálat számos visszaélésre derített fényt
– mondta Zelenszkij, aki sokkolónak nevezte a feltárt eseteket. Hozzátette, hogy a vizsgálatok részleteit és eredményeit nyilvánosságra fogják hozni, és eljárást indítanak a felelősök ellen.
Ukrajna októberig minden ajánlást teljesítene, ami az uniós csatlakozáshoz szükséges
Az orosz vezetés reménykedik, hogy nem lesz szükség kényszersorozásra
Oroszországban egyre nagyobb gondot okoz az újoncok bevonása az Ukrajnában zajló különleges katonai műveletbe. Miután a részleges mozgósítás tavaly ősszel nagy felháborodást keltett az orosz nép körében, a Kreml taktikát váltott. Kedvezményekkel ösztönzik az önkéntes katonai szolgálatot, a jelentkezőknek állami élet- és egészségbiztosítást adnak.
