Az euroszkeptikus pártok térnyerésére lehet számítani a következő, 2024-ben esedékes európai parlamenti választásokon, a mandátumszerzés pedig főként a centrista pártok rovására történik majd a Politico kutatási és elemzési részlegének legfrissebb közvélemény-kutatási eredményei szerint.
A felmérés azt mutatja, hogy ha most tartanák az EP-választásokat, akkor a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártszövetsége 89 mandátummal a harmadik legnagyobb frakció lenne az Európai Parlamentben, holtversenyben a liberális-centrista Renew Europe frakcióval. Az ECR számára ez nagyon jelentős, 23 mandátumos bővülést jelentene. Az ECR frakciójában szerepel a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt is.
A mandátumok számának emelkedését főként Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jobboldali Olaszország Fivérei nevű pártja érné el.
Szintén nagy növekedést érhetne el a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoport, amely a korábbinál 15-tel többet, 77 mandátumot szerezne. Emögött a közvélemény-kutatók szerint az Alternatíva Németországért közelmúltbeli erősödése áll. A jobbratolódás nem meglepetés, az elmúlt hónapokban több országban is (Olaszország, Finnország és Görögország) a korábbinál nagyobb támogatottságra tettek szert a konzervatívabb és kemény jobboldali pártok.
A Politico elemzése szerint továbbra is a jobbközép Európai Néppárt (EPP) maradna az EP legnagyobb frakciója, még úgy is, hogy az előrejelzések szerint 12 mandátumot veszítene, és 165 hely képviselője lenne.
A balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója két mandátummal bővülne, és 145 fővel az Európai Parlament második legnépesebb szövetsége maradna.
A számok alapján az EPP, az S&D és a Renew hagyományos nagykoalíciója, amely a balközéptől a jobbközépig terjed, megtartaná egyértelmű többségét az EPP, az ECR és a Renew esetleges új, jobboldali szövetségével szemben. Ennek amiatt lenne jelentősége, mivel a közelmúltban az EPP hajlandóságot mutatott az ECR-rel való partnerségre, és szövetségre lépett a csoporttal, mivel hasonló álláspontot képviselnek a Green Dealről szóló jogszabályokkal kapcsolatban.
A választások legnagyobb vesztesei a Zöldek lennének, hiszen 24 helyet elvesztve csupán 48 mandátumuk maradna. A Egységes Baloldal hiába tudná nyolc fővel bővíteni képviselőinek számát, 45 mandátummal továbbra is a parlament legkisebb frakciója lenne.
Az tagországainak választói jövő nyáron, június 6. és 9. között járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák azt a 705 európai parlamenti képviselőt, akik Brüsszelben képviselik őket. Bár a 2024-es választásokra az EP-képviselők száma minden bizonnyal 720-ra emelkedik majd, de mivel a változásokat még hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak és a Parlamentnek is, így a közvélemény-kutatási becslések a 705 fős forgatókönyvön alapulnak. Magyarország 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
Kulcsszerepe lehet Magyarországnak az EU klímapolitikájábanEgyre több felől jelzik, hogy jelentős veszélyben az Európai Unió klímacéljainak a teljesíthetősége, és azonnal cselekedni kéne. Csakhogy a folyamatokat bonyolítja a jövő tavaszi EP-választás, amely után éppen Magyarország tölti majd be az EU Tanácsának soros elnöki posztját. |
