Nem lehet elég hangosan félreverni a harangokat ahhoz, hogy meg is hallja valaki: csak a héten az Európai Számvevőszék, illetve a Másfélfok klímakutató intézet jelezte, hogy nagyon is valós veszély, hogy az nem tudja tartani a klímacéljait, pedig ez a lehető legszorosabb értelemben életbe vágó.
Fotó: Skrynnik Mariia / Shutterstock
A Másfélfok emlékeztetett, hogy az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030–2050-es időszak karbonköltségvetésére vonatkozóan. Márpedig az Európai Bizottság ennek tudatában dolgozza ki a maga javaslatát, ezt tárgyalja majd az Európai Parlament és az Európai Tanács, tehát fontos dokumentumról van szó. Az alapdolgozat három fő szempontot határozott meg:
- a célok legyenek összhangban az EU-s klímatörvénnyel és a párizsi megállapodással, az EU 2050-re váljon klímasemlegessé,
- a javaslat legyen megvalósítható
- és igazságos is.
A probléma, hogy ezek teljesítéséhez gyakorlatilag hátraarcot kéne csinálnunk:
a kilencvenes évek mértékeihez képest 90-95 százalékkal kéne csökkenteni a kibocsátást, ezzel lehetne tartani az 1,5 Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-növekedési limitet,
amely a hazai klímakutató szervezet nevét is adja. A Másfélfok élesen figyelmeztetett is: ha 2030-ra nem sikerül legalább 55 százalékkal mérsékelni a kibocsátást, akkor a 2040-es és a 2050-es célok sem fognak megvalósulni, elérhetetlenné válik a klímasemlegesség, ezzel pedig már a vészhelyzeti sávba sodródnánk.
Mire figyel a bizottság?
Az ESABCC dolgozata kitért rá, hogy nem lenne minden veszve, ha 2030-ig leszoknánk a szénből, 2040-ig pedig a földgázból nyert energiáról, és a megújulókra koncentrálva például a nap- és a szélenergia 70-90 százalékot átvállalna az EU energiamixéből, amihez jöhetne az elektromosságra átállás, valamint olyan új helyettesítő üzemanyagok, mint a hidrogén.
Mindeközben az Európai Számvevőszék a héten közzétett jelentésében megállapította: az Európai Unió nem áll jól az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártásával – e szempontból Magyarország üdítő kivétel, de az EU egészét vizsgálták –, hiába szánt a témára tetemes pénzeket a költségvetés. Ennek pedig a lehetséges veszélye többek között az, hogy az EU-nak 2035 utánra kell halasztania a belső égésű motorral felszerelt járművek betiltását, így pedig ismét nem tudná teljesíteni a karbonsemlegességre vonatkozó célkitűzéseit – és akkor a közvetlen gazdasági hatásokról, például a munkaerőpiaci hátrányképződésről még nem is szóltunk, a közvetettek pedig a környezeti tünetek.
Fotó: Mathieu Thomasset / AFP
A számvevők jelentésbemutató sajtótájékoztatóján felvetődött a hidrogén is mint alternatív energiaforrás, ám az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag lohasztóan reagált.
Az Európai Bizottság erre is figyel, de még nem tartunk ott. A 2035-ös célok eléréséhez a bizottság az elektromos autókra fogadott nagy tételben, mert a hidrogénes technológia még nem fejlett annyira, hogy rá alapozhassunk
– nyilatkozta Annemie Turtelboom, előrebocsátva, hogy a hidrogénről is készül a testület jelentése, jövő év közepére várhatjuk.
Lesz azonban egy másik, amely már jövő héten publikussá válik.
Egyedül nem megy
Ennek előzetese szerint az EU-s szabályok alapján a tagállamoknak június 30-ig kell beadniuk a 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímaterveik aktualizált, az ambiciózusabb EU-s célokhoz igazított változatát.
Az EU a 2021–2027-es költségvetésének legalább 30 százalékát, évi körülbelül 87 milliárd eurót (32,2 ezermilliárd forint) kíván éghajlat-politikai fellépésekre fordítani,
habár ez még mindig kevesebb mint 10 százaléka a 2030-as célok eléréséhez szükséges összes beruházásnak. A többi beruházás a várakozások szerint nemzeti és magánfinanszírozásból származik majd, a másik remény pedig, hogy a számvevőszéki jelentés segíteni fogja az Európai Bizottságot a tervezetek értékelésében, a tagállamokat pedig a véglegesítésükben.
Az ESABCC ajánlásában, illetve ennek a hatékonyságában többen bíznak. Az Európai Klímaalapítvány programmenedzsere a Másfélfokon megjelent cikkében például feltette és megválaszolta a kérdést, hogy ez a segítő tanulmány mitől jobb, mint a korábbiak.
„Mert iránymutatást ad a legjobb elérhető tudományos eredmények alapján az Európai Bizottságnak, amely ez alapján fogja kidolgozni javaslatát 2024 elejére, így a testület abszolút EU-s politikát befolyásoló játékos lehet, különösen, ha aktívan felszólal a célok csorbítása ellen” – vélte Massay-Kobusek Zoltán.
Fotó: Robert Michael / AFP
Maga az ESABCC kiemelte, hogy minden egyes tagállamnak először a saját portáján kell rendet tennie, ha ez sikerül, akkor lehet elérni a közös célokat is.
Ahhoz, hogy valóság legyen a célokból, gondos tervezésre van szükség európai, tagállami és helyi szinten is, amibe a döntéshozókon kívül minden releváns szereplőt be kell vonni, hogy biztosítva legyen az egyenlő és igazságos átmenet
– áll a közleményben, amely még egy fontos tényezőre felhívta a figyelmet.
Miért fontos Magyarország?
Ez pedig a 2024-es EU-s év, amely a 27-eknek egy, Magyarországnak két fontos eseményt tartogat.
A mindenkinek egyaránt izgalmas és fajsúlyos tétel a tavaszi EP-választás, amelynek nyomán feláll majd az új Európai Parlament és Európai Bizottság. A 2040-es klímacélokat még a jelenlegi összetételű bizottság dolgozza ki, de a beterjesztés és elfogadás már az új összetételű testületek feladata lesz.
Ehhez kapcsolódik ráadásul a magyar szál, hiszen 2024. július 1-jétől Magyarország tölti be az EU Tanácsának féléves soros elnökségét, azaz ugyancsak nagy szerepe lesz abban, hogy merre halad tovább az Európai Unió klímapolitikája.
