Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó egyik szakértője szerint az országban tavaly óta legkevesebb 295 ember ellen emeltek vádat vagy hoztak ítéletet álhírterjesztés, illetve a hadsereg hitelének rontása címén.
Oroszországban „minden háborúellenes megnyilvánulás tilos”
– írta Genfben hétfőn közzétett jelentésében a bolgár Mariana Kacarova, aki tavaly óta az oroszországi emberi jogok helyzetének vizsgálatával megbízott különleges jelentéstevő a világszervezetben.
A jelentéstevő nem kapott oroszországi beutazási engedélyt, és az orosz hatóságok sem működtek vele együtt – közölte. Ennek ellenére mintegy hatvan orosz és nemzetközi emberi jogi szervezettel került kapcsolatba, és majdnem száz jelentést kapott áldozatoktól és emberi jogi aktivistáktól.
Az emberi jogok helyzete jelentősen romlott az Oroszországi Föderációban az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta
– állapította meg.
Egy ukrajnai születésű orosz újságíró az álhírtörvény első áldozataVeronika Belocerkovszkaja távollétében kapott kilencéves börtönbüntetést az orosz központi kommunikációval ellentétes posztjaiért. |
A jelentés szerint az elmúlt négy évben törvény útján korlátozásokat vezettek be a szólás- és a gyülekezési szabadság területén, továbbá az LMBTQ-közösség jogaiban is.
Kacarova idézte a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) szervezet adatait is, amelyek szerint 2000 óta negyvenhárom újságírót gyilkoltak meg Oroszországban, közöttük vannak azok is, akiknek a haláláról az észak-kaukázusi térségből érkeztek jelentések. A jelentéstevő szerint tavaly óta legkevesebb 38 vádat emeltek újságírók ellen a sajtószabadságot korlátozó vitatott törvények alapján.
