A pedagógus-átlagbér havi bruttó 500 ezer forint körül lehet idén
A munkáltatóknak szeptember 15-ig kellett tájékoztatniuk a pedagógusokat és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőket a jövő január 1-jétől életbe lépő jogállásváltással összefüggő változásokról a pedagógusok életpályájáról szóló új törvény rendelkezései szerint – derül ki a Belügyminisztérium pénteki közleményéből.
Szintén a mai napig kapták meg kinevezésük módosítását a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó vagy a rendeletben meghatározott felzárkóztató tevékenységet folytató pedagógusok, ők ugyanis július 1-jéig visszamenőleg jogosultak esélyteremtési illetményrészre.
Azoknak a pedagógusoknak a kinevezését, akiknek az illetménye nem érte el a bérsávok alsó határát, szintén máig kellett módosítani, és az ő fizetésük is július 1-jétől visszamenőleg nő. A változások mintegy 140 ezer pedagógust és több mint 42 ezer nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőt érintenek, közülük 81 333 pedagógus és 13 297 nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőt a tankerületi intézményekben alkalmaznak. A tankerületi intézményekben 52 413 főnek, a dolgozók 55 százalékának nő a bére visszamenőleg.
A közlemény arra is kitér, hogy
a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagbére 2020-ban 362 838 forint volt, ami 2021-ben 401 837 forintra, 2022-ben pedig 446 243 forintra nőtt.
A január 1-jétől érvényes 10 százalékos és a július 1-jétől visszamenőlegesen érvényes további béremelésekkel idén a pedagógusok bruttó átlagbére 500 ezer forint körül lehet, ami jövő január 1-jétől átlagosan további 10 százalékkal nő.
Mivel Magyarország eddig nem kapta meg az uniós forrásokat, a béremeléseket a nemzeti költségvetésből fedezik, a szükséges forrásokat a kormány minden köznevelési intézmény fenntartójának a rendelkezésére bocsátja. A július 1-jétől visszamenőleg járó illetmények fedezetét novemberben, a 2024. január 1-jétől biztosított további legalább 10 százalékos bértömeget 2024. év elején.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény teljesítményalapú bérezést vezetett be, nem határozza meg központilag a béreket. A béremelések fedezete bértömeg formájában áll a munkáltatók rendelkezésére, annak munkavállalók közötti felosztásáról a munkáltatók döntenek.
