Meghalt Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
Sólyom László 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja volt, 1990 és 1998 között a testület első elnökeként dolgozott, 2005 és 2010 között pedig hazánk harmadik köztársasági elnöke volt. Jogtudósként, egyetemi tanárként elévülhetetlen szerepe volt a rendszerváltás utáni magyar jogrend kialakításában és megszilárdításában.
Sólyom László 1942-ben született Pécsett, édesapja első generációs értelmiségi, jogász volt. 1960-ban felvételt nyert a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát, majd a jénai Friedrich Schiller Egyetemen német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg.
Beírta nevét a magyar környezetvédelem történetébe
Az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, 1984-től a Duna Kör résztvevője volt, így a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is jelen volt. Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol az MDF egyik alapító tagja, 89-ben pedig elnökségi tagja lett.
Köztársasági elnökként kulcsszerepe volt a magyar környezetvédelmi mozgalmak egyik legnagyobb sikerében: közbenjárásának is köszönhető, hogy a kormányzati tervek ellenére nem épült NATO-radar a Zengőn. Az események éves megemlékezéseire időskorában is rendszeresen felment a Zengő-hegy tetejére.
A rendszerváltozás egyik kulcsszereplője volt, és az Alkotmánybíróság első elnöke
Fontos szerepet vállalt a rendszerváltást előkészítő Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokban, állandó szakértőként működött közre. Ebben az időszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.
A rendszerváltással létrejövő Alkotmánybíróság első öt tagja közé választották 1989-ben, majd rövidesen a szervezet első elnökévé is megválasztották.
Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt, 2005-ben az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, mely tisztséget 2010-ig töltötte be. A harmadik magyar köztársaság harmadik elnöke volt, Mádl Ferenc után és Schmitt Pál előtt.
Felesége, Nagy Erzsébet tanár, akivel két gyermeket neveltek fel, nyolc esztendeje halt meg. Sólyom László nyolcvankettedik életévében, hosszan tartó betegséget követően hunyt el.
