Óriási port vert fel az évezred elején a Zengőalján élők tiltakozása a hegyük tetejére tervezett NATO-radar megépítése ellen egy olyan virág védelmében, amely nem egyszerűen csak világritkaság: egyetlen életképes populációja ezen a helyen él. Húsz év telt el, a radar felépült máshol, a bánáti bazsarózsa pedig – helyi nevén a pévönye – a hungarikummá válás küszöbére ért – értesült a Dunántúli Napló. A helyszín, Hosszúhetény nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egyszerre két étterme is felkerült a Michelin ajánlotta magyar helyek listájára – ilyennel alig néhány hazai település büszkélkedhet.
A kerti bazsarózsát sokan ismerik, ennek vad alfaja a bánáti vagy bánsági bazsarózsa, amely nevét cáfolva életképes populációt a világon ma már csak egyetlen helyen, a Zengőn és a hegy alján képez. A virág szigorúan védett, és virágzása a tavasz derekán – az itt élő más ritkaságokkal együtt – a virágturisták zarándokhelyévé tette Hosszúhetényt.
A pévönye azért olyan ritka, mert csak bizonyos helyeken képes megélni, ezt illusztrálta, hogy amikor húsz esztendővel ezelőtt egy NATO-radar építésére készülve utat akartak építeni a betonútmentes Zengőre, több száz tövét máshová telepítették át, ahol mind elpusztultak, az eredeti helyükön azonban újra kinőttek a bíbor virág bokrai.
A helyiek és segítőik – többek közt a Greenpeace, Sólyom László köztársasági elnök és magyar környezetvédők – tiltakozása hatására a radar nem épült meg, a bős-nagymarosi erőmű elleni össznépi összefogás után talán ez máig Magyarország legsikeresebb zöld-akciósorozata.
A csúcspontja Zengő-hegyi csata néven vonult be a magyar környezetvédelem történetébe: riadóláncuk segítségével a falusiak fák kivágását akadályozták meg a Zengő tetején.
Erőfeszítéseik húsz évvel később többszörös jutalommal járnak.
Hosszúhetényben péntektől másodszor rendezik meg, az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával a bazsarózsa fesztivált, amely évente ráirányíthatja a figyelmet a sokak térképére és bakancslistájára felkerült völgyre.
Egy magyar falut megszórt a Michelin, és nem is a Balatonnál vanA falu: Hosszúhetény. Az egy főre jutó Michelin-ajánlások száma alighanem itt a legnagyobb az országban, a 33 vidéki ajánlásból kettőt vitt el a zengőaljai falu, plusz még egy zöld Michelin-csillagot is. Ennyit kapott Szeged is, csak ők csillag nélkül. |
A másik jutalom, hogy a radarháború idején hírnévre szert tett pévönye is egyre feljebb kerül megbecsülésben a hazai ritkaságok és értékek között.
A virágot tavaly ősszel vette fel listájára a Baranya vármegyei értéktár. A következő lépés, hogy hungarikum legyen, és a folyamat megindult – mondta el a bama.hu-nak Poór Gabriella, a hosszúhetényi értéktárbizottság elnöke. A javaslatot felterjesztik a Magyar Értéktárba, a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az elutasítására aligha lehet érveket találni.
Hosszúhetényben a nyugdíjas szeniortánccsoport viseli a bazsarózsa nevét, és a gyermekek népdalköre vette fel az archaikusabb, helyben használatos elnevezést, a pévönyét. A virágról énekek szólnak, lesik első bimbói és kinyílt virágai megjelenését, emellett a helyi művészek fantáziáját is megtermékenyítette. A pévönye máris országos hírnevű, messze földről járnak ide megnézni. Virágzásához kötődik a Káplár László Jó Ember Díj átadása az MTI húsz esztendeje elhunyt, a virágot nagyon szerető pécsi tudósítója emlékére.
