Pont került egy régóta húzódó kartellügy végére. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a hazai piacot 2012 és 2014 között. A nemzeti versenyhatóság mintegy 300 milliós bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország teljes területét lefedő sorozatos összejátszások miatt, egyes felelősöknek pedig büntetőjogi következményekkel is szembe kellett nézniük – derült ki a csütörtöki közleményéből.
A versenyhatóság még 2015-ben indította el a vizsgálatot, mivel felmerült a gyanú, hogy egyes hazai forgalomtechnikai tevékenységeket – útburkolati jelek festését és közúti táblák kihelyezését – érintő tenderek résztvevői összejátszottak egymással. Az ügyben lefolytatott versenyfelügyeleti vizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalkozások egyeztették a tenderekre beadandó ajánlati áraikat, a nyertes személyét, illetve a munkákkal kapcsolatos kompenzációkat – ezáltal felosztották maguk között a hazai piacokat a 2012 és 2014 közötti időszakban.
Ráadásul a regionális szintű jogsértések kiterjedtek egyes országos tenderekre, sőt, a közbeszerzési eljárások mellett egyéb (értékhatár alatti, illetve magánszereplők által kiírt) versenyeztetési eljárásokra is. A jogsértések együttesen lefedték az ország teljes területét, a piac versenyellenes felosztásában pedig a hazai, útjelfestéssel és táblázással foglalkozó vállalkozások túlnyomó többsége érintett volt. A kartell résztvevői nem csupán a hazai versenyszabályokat sértették meg, hanem az működéséről szóló szerződés kartelltilalmát is, mivel magatartásuk érinthette a tagállamok közötti kereskedelmet.
A vizsgálat összetettsége a sok szereplő és a tenderek magas száma miatt különösen bonyolult volt, még a hagyományosan komplexnek minősíthető kartellügyek között is.
A GVH szakemberei a nyolc évig tartó eljárás során több mint 1100 aldokumentumból álló hatósági aktát állítottak össze,
és összesen csaknem 2300 napot (több mint hat évet) voltak kénytelenek várakozni különböző adatközlésekre, illetve az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lezárására.
Az utóbbiak közül kiemelhető az a négy évig tartó büntetőper, amelynek lezárultáig a GVH kénytelen volt felfüggeszteni a versenyfelügyeleti eljárását 2018 és 2022 között. A feltárt kartell ugyanis nem csupán versenyhatósági következményeket vont maga után, hanem egyes közbeszerzéssel kapcsolatos elemei bűncselekménynek is minősültek a Fővárosi Törvényszék döntése szerint.
A GVH Versenytanácsa az elkövetett jogsértések értékelésekor kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy azok a legtöbb esetben közpénzeket is érintő beszerzési eljárások felosztására irányultak, melynek sok esetben a vállalkozások vezető tisztségviselői is részesei voltak. A hatóság ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe egyes résztvevők együttműködését, ugyanis a vállalkozások közel fele teljeskörűen elismerte a jogsértést.
A versenyhatóság végül az ügyben 17 cégre szabott ki bírságot, összesen 284,8 millió forintos összegben.
A GVH kiemelten figyel a sérülékeny fogyasztókra, többek között a gyermekekre és az idősekreMegkezdődött a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló nemzetközi konferencia Budapesten. A GVH kiemelte, hogy védeni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokon, illetve a reklámokon keresztüli befolyásolástól a családokat. |
