Aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat – jelentette ki az külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a két ország kapcsolatának rendezését célzó Belgrád–Pristina párbeszéd péntek hajnalban befejeződött ülését követően.
Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélést követően kiadott közleményében kijelentette: a kialakult helyzet javítását szolgáló egyetlen előre vezető út a párbeszéd folytatása. Elmondta, a folyamat előre haladását segítené egy, az észak-koszovói szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozása. Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a felek éljenek az önkormányzati szövetség létrehozásáról szóló új európai, komoly és kiegyensúlyozott javaslat lehetőségével. Szavai szerint, ez nagy előrelépést jelentene a normalizációs folyamatban, és segíthet elkerülni egy esetleges újabb erőszakhullámot.
Sajnos azonban a felek nem voltak készek arra, hogy megegyezésre jussanak
– fogalmazott Borrell. Hozzátette: az unió megköveteli, hogy mindkét fél őszintén vegyen részt a folyamatban, törekedjen a párbeszédre, mert csak így haladhatnak előre az európai úton. Az EU és partnerei továbbra is kitartanak a folyamat fenntartása mellett és dolgoznak a megállapodás elérésén, ami nem lehetséges úgy, ha mindkét fél ragaszkodik saját, de a másik számára elfogadhatatlan feltételeihez – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Május végén már KFOR-katonákat is támadtak
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet.
A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
Idén kiéleződött a feszültség Szerbia és Koszovó között, miután Koszovóban május végén zavargások törtek ki.
Ennek oka az volt, hogy a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választás után a többségében szerbek lakta északi térségben az ott leadott albán szavazatok alapján – mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett – megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. Ekkor a helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
