Egy kormányrendelet szerint katonai célúvá minősítette a kormány a Déli Körvasút beruházást. Információink szerint az orosz–ukrán háború is rávilágított a vasúti infrastruktúra fontosságára és sérülékenységére, rendkívüli helyzet esetén pedig a vonatok félreállítására, megfordítására az állomásokon van lehetőség, ez indokolja, hogy nevesítésre kerüljön a teljes állomásköz.
A vonalszakaszon található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, ahol a folyót keresztező vasúti forgalom több mint 95 százaléka lebonyolódik.
A kapacitáshiány egyszerre akadályozza a folyamatosan növekvő igényű agglomerációs vasúti személyforgalom bővítését és a szintén növekvő teherforgalom akadálytalan lebonyolítását. A vonalszakaszon a kapacitás növelését célzó, a személyforgalmat és a teherforgalmat egyszerre segítő beavatkozások együttesen Déli Körvasút név alatt szerepelnek.
A MÁV hálózatán a legnagyobb vasúti forgalom a Keleti pályaudvar–Hegyeshalom vasútvonalnak a Kelenföld és Ferencváros állomás közötti szakaszán koncentrálódik.
Egy beszámoló szerint többek között a szűk keresztmetszet feloldását célozza a Déli Körvasút projekt, melynek végrehajtása több összefüggő projektelem keretében történik. A projekt szakaszai az alábbiak:
- a Déli Körvasút I. ütem – Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése (befejezett beruházás),
- a Déli Körvasút II. ütem – Ferencváros–Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésének építési munkái.
Minden vasútvonalnak vannak úgynevezett szűk keresztmetszetei, melyek az áteresztőkapacitást korlátozzák. Ezek általában folyami átkelők és azok környezete. Rendkívüli helyzet esetén vonatok félreállítására, megfordítására az állomásokon van lehetőség, ez indokolja, hogy nevesítésre kerüljön a teljes állomásköz mint szűk keresztmetszet.
A Honvédelmi Minisztérium megállapította, hogy nemcsak a hídszerkezetek képeznek szűk keresztmetszetet, hanem a folyami hidakhoz vezető vonalszakaszok is, hiszen egy ártéri hídszerkezet sérülése ugyanúgy korlátozza vagy gátolja az átkelést, mint magáé a folyami hídé. A mostani döntés ezen vonalszakaszok kiemelt kezelésére ad lehetőséget, így biztosítva a civil közlekedési rend fenntartása mellett annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a beruházások kivitelezése során a Magyar Honvédség által meghatározott, katonai szempontok is teljesüljenek.
A stratégiailag kiemelt vasútvonalak és létesítmények a Déli összekötő vasúti Duna-híd mellett:
• Budapest–Angyalföld–Óbuda vonalszakasz, Északi vasúti Duna-híd
• Budapest, Gubacsi vasúti híd
• Bátaszék – Baja vonalszakasz, Bajai Duna-híd
• Szolnok – Szajol vasútvonalszakasz, Szolnoki Tisza-híd
• Tokaj – Rakamaz vonalszakasz, Tokaji Tisza-híd
• Algyő – Hódmezővásárhely vonalszakasz, Algyői Tisza-híd
Mi a baj a Déli Körvasúttal?
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy a főváros, valamint az újbudai és a ferencvárosi önkormányzat civil szervezetekkel közösen kezdeményezett egy pert azért, hogy a bíróság semmisítse meg a Déli Körvasút beruházás környezetvédelmi engedélyét. Úgy vélik, hogy az nem felel meg a korábbi jogerős döntés által előírt követelményeknek.
Az ügy már másodszorra került az igazságszolgáltatás elé. Először még tavaly a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) perelt a Hamzsabégi út mentén lakók érdekeire hivatkozva. Akkor a Fővárosi Törvényszék új eljárásra kötelezte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t és a Budapest Fejlesztési Központot. Csakhogy 2022 novemberében a Pest Megyei Kormányhivatal újra megadta a környezetvédelmi engedélyt a Kelenföld és a Ferencváros állomás közötti fejlesztésre. Ezt semmisítette meg most a bíróság.
