A francia felsőház 348 tagja közül 210-en szavaztak igennel, 115-en pedig nemmel az elmúlt négy évtized 29. bevándorlásitörvény-tervezetére. Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmazott: hatékonyabb fellépést a kitoloncolások végrehajtására a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, illetve hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak.
Feladta a labdát a párizsi kormány
Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adna számukra.
A szenátus viszont szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást.
Kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkások legalizálását célzó intézkedés, és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.
"A szenátus koherensebbé tette a tervezet azzal, hogy megszigorította, és elutasította a kormánynak a mindkét irányba gesztusokra törekvő változatát" - mondta Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak szenátusi frakciójának elnöke.
Marie-Pierre de La Gontrie szocialista szenátor viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "az integrációs szempont teljesen eltűnt a szövegből", míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője "méltatlannak" ítélte a szöveget.
A belügyminiszter szerint a jobboldal gazdagította a tervezetet
A tervezetet kidolgozó Gérald Darmanin belügyminiszter ugyanakkor jelezte:
nem tartja problémának, hogy szigorúbb lett az elfogadott változat az eredetinél.
"Ez egy közösen kidolgozott szöveg, amelyet a szenátus gazdagított" - hangsúlyozta a tárcavezető a CNews hírtelevízióban
A belügyminiszter elmondta, hogy a Nemzetgyűlésben, ahol a kormánypártnak szintén nincs abszolút többsége, a kormányt "a vita és a kompromisszumkészség szándéka" fogja vezérelni decemberben.
Emmanuel Macron államfő pártjának baloldali szárnya azonban már jelezte, hogy a Nemzetgyűlésben vissza akarja állítani az eredeti szöveget, míg a Köztársaságiak tovább szigorítanának rajta.
Ha kell, rendelettel is életbe léptethetik a törvényt
Ha a kormányzatnak nem sikerül többséget biztosítania a szöveg elfogadáshoz a Nemzetgyűlésben, a vitatott nyugdíjreformhoz hasonlóan ismét az alkotmány 49.3-as cikkéhez folyamodhat, amely lehetővé teszi, hogy egy törvényt a parlament alsóházának szavazása nélkül fogadjanak el.
Hivatalos adatok szerint Franciaországban 5,1 millió külföldi él jogszerűen, ez a lakosság 7,6 százaléka. A menekültek száma félmillió, és becslések szerint 700 ezer illegális bevándorló tartózkodhat az ország területén.
A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló, azaz nem francia állampolgárként külföldön született ember élt Franciaországban, amely a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millióan, azaz 36 százalék az országba érkezése óta kérte és meg is kapta a francia állampolgárságot.
