Amikor a sajtó az orosz szankciókról kérdezte pénteken (december 15-én) Brüsszelben, Karl Nehammer osztrák kancellár üdvözölte az EU-csúcs záróközleményét. Abban a többi között az állt, hogy a csúcson elfogadták az Oroszország elleni 12. uniós szankciócsomagot is. Ami azért is volt meglepő, mert pár nappal korábban maga Karl Nehammer mondta azt az osztrák parlament egyik bizottságában, hogy nem támogatják, és vétóznak. Persze ezt Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére vonatkozóan is állította, ám mint ismert, végül e kérdésben sem volt ellenvetése.
Az európai uniós ügyekben jártas Euobserver most viszont arról számolt be, hogy a hivatalos kommunikáció ellenére az osztrákok mégsem oldották fel vétójukat az Oroszországgal szembeni 12. szankciócsomaggal kapcsolatban.
Mint a lap írja, a 12. uniós korlátozási csomag támogatásáért cserébe Ausztria követeli Kijevtől, hogy vegye le a Raiffeisen Bankot a „háborús szponzorok” ukrán listájáról. Korábban Magyarország hasonló módon érte el OTP eltávolítását erről a listáról.
Korábban a Reuters azt írta, hogy Ausztria ultimátumot adott az az EU-nak az Ukrajna elleni oroszellenes szankciók kérdéskörében. Később a TASZSZ saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Bécs feloldotta a Moszkva elleni 12. uniós szankciócsomag elfogadását, de az Euobsever szerint ez még nem történt meg hivatalosan.
A lap állítása szerint a meleg szavak hamis benyomást keltettek, Nehammer ugyanis péntek délelőtt az utolsó pillanatban megvétózta a szankciókat is, amelyeket jogilag így még nem fogadtak el.
Mint a Világgazdaság megírta, november 15-én az Európai Bizottság jóváhagyta az Oroszország elleni 12. szankciócsomag javaslatait. Az új korlátozások célja egyebek között az Orosz Föderáció Európába és a partnerországokba irányuló gyémántexportból származó bevételeinek csökkentése. Ezenkívül fokozatosan bevezetik a harmadik országokban feldolgozott drágakövek behozatalának tilalmát.
A szankciók érinthetik az Oroszországba irányuló vegyszerek, lítiumakkumulátorok, termosztátok és motorok szállítását is, beleértve a drónok gyártásához szántakat is. Ezen túlmenően azt javasolják, hogy az olajszállítók kötelezővé tegyék a dokumentumokban az energiaellátás minden költségének feltüntetését, hogy az Oroszországból származó fekete arany valós ára ne legyen elfedve.
Mindezt azonban, úgy tűnik, csak elfogadták, de jogilag még nem hagyták jóvá, amely lépés feltételezhetően akkor következhet be, ha Ukrajna leveszi az általa vezetett negatív listáról az osztrák bankot. A lapnak nyilatkozatok szakértő szerint ugyanis „az EU[-csúcs] következtetései politikai nyilatkozatok, nem jogilag kötelező erejű döntések”.
A Raiffeisen Bank 9000 alkalmazottat foglalkoztat Oroszországban, ahol fogyasztói banki tevékenységet folytat, és az országban tavaly 2 milliárd eurós nyereséget ért el.
EU-csúcs: jövőre veletek ugyanitt, nincs döntés az ukrán segélycsomagrólMagyarország nem élt a vétójogával az ukrán EU-tagsággal kapcsolatban, viszont megvétózta a Kijevnek nyújtani tervezett 50 milliárd eurós segélyalapot, és nem született megállapodás az uniós költségvetés újratárgyalásáról sem. |
