Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma javaslatot tett a EU tagállamainak a szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére. A javaslat szerint a faj lekerülne a berni egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és ezentúl a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a farkas vadászható fajjá válna, és a faj magyarországi védettségére sem lenne hatással.
Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője elmondta, hogy
a bizottság elnökének kezdeményezését a WWF Magyarország határozottan elutasítja, mivel ez hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában.
Sütő szerint részben ennek a munkának köszönhető, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indulhatott, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza kontinensszerte. Elmondása szerint a farkasok jelenléte olykor komoly kihívás az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony.
Ezt igazolta többek között egy frissen publikált szlovák kutatás is, amely arról számolt be, hogy Szlovákiában ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra. Éppen ezért az Európai Bizottság elnökének javaslata inkább tűnik politikai indíttatásúnak, mint tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresésnek a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására.
A bizottság elnökének mostani kezdeményezése már csak azért is váratlan fordulat, mert
2022 novemberében az Európai Tanács visszautasította Svájc hasonló javaslatát, azzal érvelve, hogy a faj a legtöbb EU-tagállamban továbbra sincs kedvező természetvédelmi helyzetben.
A mostani javaslat ráadásul szembemegy a közakarattal is, ugyanis egy nemrég megjelent, több európai országra kiterjedő felmérés szerint az európai vidéki közösségek 68 százaléka gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. A WWF Magyarország által idén nyáron készített országos, reprezentatív kutatás pedig azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada fontosnak tartja, hogy a farkasok Magyarországon, természetes élőhelyükön éljenek.
Sütő Dávid hozzátette, hogy „a hazai állomány a kárpáti populáció része, amely az egyik legkedvezőbb állapotban lévő populáció Európában. Ha megváltoztatnák is a berni egyezményben a farkas besorolását, ez a faj Magyarországon továbbra is fokozottan védett maradna.”
A nagyragadozókkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban.
Magyarországon az elmúlt száz évből nincs precedens arra, hogy vadonélő farkas emberre támadt volna, és Európa más országaiban is rendkívül ritka az ilyen eset.
Összehasonlításképp a kóbor kutyák nagyságrendekkel több problémát okoznak. Emellett Európa-szerte gyakori az is, hogy a nagyragadozókat a politikai szereplők bűnbakként próbálják beállítani a vidéki közösségeket érintő szociális és gazdasági problémák kapcsán. A WWF Magyarország szerint éppen ezek miatt lenne fontos, hogy védelmük továbbra is kiemelt legyen, a félelemkeltés helyett pedig inkább a konfliktusok megelőzésére kellene fordítani az energiákat, mivel a farkas által okozott károk legnagyobb részét ki lehetne küszöbölni.
