Azok az elképzelések, amelyek szerint NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni az Ukrajnának szánt F–16-osokat, veszélyesek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői szavai szerint.
A Pervij Kanal orosz tévécsatorna hétfői Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában megszólaló külügyminiszter szerint kiderült, hogy
Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek lehetővé tennék az F–16-os vadászgépek használatát,
ugyanis a kifutópályák minősége és felszereltsége is elmarad a szükségestől, ahogy a gépek szervizeléséhez szükséges berendezések sem adottak, ahogy az ehhez kellő szakemberek sem állnak a rendelkezésre.
Lavrov szerint ezért felmerült, hogy az Ukrajnával szomszédos NATO-országok reptereit használnák, ám korábban jelezte, hogy az atomfegyverek hordozására alkalmas F–16-osok megjelenését Ukrajnában Oroszország nukleáris fenyegetésként fogja értelmezni. Elmondása szerint az amerikaiak és a britek abban bíznak, hogy a vízi határaik mögött mindent át tudnak vészelni, de szerinte vannak határok, amelyeket nem szabad átlépni.
Egy lehetséges ukrajnai tűzszünetről szólva pedig arról beszélt, hogy Nyugaton nyíltan beszélnek arról, hogy ezt az ukrán fegyver- és hadianyagkészletek feltöltésére használnák, és szerinte korábban a Nyugatnak ezért volt szüksége a minszki megállapodásra.
A diplomata szerint ezt azóta Merkel, Hollande és Porosenko is elismerte. Beszélt arról is, hogy az ukrajnai hadi helyzet Kijev számára előnytelen változása nyomán megváltozott a narratíva, nem változtatta meg a nyugati politika lényegét, amely továbbra is ellenfélnek, fenyegetésnek tekinti Oroszországot. Joe Biden azon kijelentését pedig, mely szerint Oroszország NATO-országok megtámadására készülne, hamisnak nevezte, és szerinte azt a kétségbeesés magyarázza.
Lavrov felrótta a Nyugatnak azt is, hogy nem ítéli el Izraelnek a Gázai övezetben alkalmazott erőszakos módszereit, miközben Oroszországot elmarasztalta a 2004-es beszláni iskolai és a 2002-es moszkvai dubrovkai színházi túszszabadítás után.
Elmondása szerint a G20 csoport szeptemberi csúcstalálkozóján ismételten arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy hozza nyilvánosságra azoknak az embereknek a nevét, akiknek a holttestét tavaly áprilisban a Kijev melletti Bucsában bemutatták, azt állítva, hogy az orosz hadsereg áldozatai. Mint mondta, Guterres azt felelte, hogy ez nem az ő hatásköre.
