A legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei szerint az Amerika-barát Demokratikus Haladás Pártja (DPP) rekordot jelentő harmadik alkalommal nyeri meg a január 13-án tartandó tajvani elnök- és parlamenti választásokat, ami megnehezíti Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy szorosabbra fonja a kapcsolatokat a szigettel.
Fotó: AFP
Három felmérés azt mutatja, hogy Laj Cseng-tö jelenlegi alelnök, a DPP jelöltje 3-11 százalékponttal vezet a legnagyobb ellenzéki erő, a jobboldali Kínai Nemzeti Párt, azaz a Kuomintang (KMT) jelöltjével, Tajpej volt polgármesterével, Hu Ju-ivel szemben. A Tajvani Néppárt (TPP) a harmadik helyen áll jelentősen lemaradva a Bloomberg tudósítása szerint.
A DPP hatalmon maradásával várhatóan tovább éleződik majd a feszültség Peking és Tajpej között, és nem sok jót vetít előre az sem, hogy Hszi újévi üzenetében „elkerülhetetlennek”, „történelmi szükségszerűségnek” nevezte Tajvan újraegyesítését Kínával. Peking már korábban szeparatistának bélyegezte Lajt, és azzal vádolta őt és a hivatalban lévő függetlenségpárti Caj Jing-ven elnököt, hogy kínai támadást akarnak kiprovokálni a sziget ellen.
Laj „a tajvani függetlenség politikai munkásaként” jellemzi magát, azzal pedig még inkább felbőszítette Pekinget, hogy kijelentette:
Tajvan de facto már szuverén állam, így nincs szüksége a függetlenségének kikiáltására.
Fotó: AFP
Győzelme azt jelentené, nem lesz további közeledés Pekinghez, ez a DPP választóinak aggodalmai szerint előbb-utóbb országegyesítéshez vezetne. Egyértelműen jelezné azonban, hogy ezt a tajvaniak el szeretnék kerülni, mert háromszor egymás után még egyetlen párt sem nyert választást a szigeten.
A kampány utolsó napjait éles és keserű vita jellemzi azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék Pekinget, a szavazást Kína és a Kuomintang és a háború és a béke közötti választásnak minősíti. A DPP szerint a Kuomintang Peking palimadara, ami érdekes, mivel a párt Csang Kaj-sek vezetésével 1949-ig polgárháborút vívott Mao Ce-tung hadseregével. Az azonban tény, hogy a Kuomintang hagyományosan a szorosabb kapcsolatok híve Pekinggel.
Fotó: AFP
A KMT szerint viszont a DPP vezetői veszélybe sodorják a szigetet, mert formálisan is ki akarják kiáltani a függetlenséget. Állítják ezt annak ellenére, hogy Laj többször megerősítette: fenn akarja tartani a status quót, és nem tervezi Tajvan hivatalos nevének, a Kínai Köztársaságnak a megváltoztatását sem.
Egyelőre nem lehet megjósolni, ki nyeri a választást, mert némelyik felmérésben a hibahatáron belül mozog a két legesélyesebb jelölt közötti különbség. Az azonban valószínűnek látszik a közvélemény-kutatások alapján, hogy
egyik párt sem szerzi meg a parlamenti helyek legalább 50 százalékát,
vagyis akárki lesz majd Tajvan elnöke, a törvényhozásban kénytelen lesz együttműködni a többi párttal, emlékeztetett a Reuters.
Peking több eszközt is megpróbálhat bevetni a szigetország térdre kényszerítésére, a szankcióktól a teljes megszállásig. A lehetséges tajvani invázió egyre közeledik, és félő, hogy világháborút robbanthat ki.
