Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor „ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat”– jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.
A biztos szerint az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót,
azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket.
Gazdaságilag kényszerítenék térdre Magyarországot
A mai nap előzménye, a Financial Times című napilap hétfőn azt írta, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint Brüsszel egy eddig példátlan gazdasági retorzióval sújtaná Magyarországot, ha a kormány nem szavazza meg február 1-jén az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt. A dokumentum egy komplett stratégiát tartalmaz, amely kifejezetten a magyar gazdaság gyenge pontjait veszi célba. Az intézkedések így többek között a forintot és a Magyarországba vetett befektetői bizalmat támadnák.
Az értesülés megerősíti azt, amit a magyar kormány hosszú idő óta állít: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja
– így reagált Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter a sajtóhírre. A tárcavezető szerint az uniós tagként járó forrásoknak és az Ukrajnának szánt pénzeknek semmi közük egymáshoz, és Magyarország visszautasítja, hogy bármely más nemzet ezt megtegye. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem enged a zsarolásnak.
Magyarország kívül áll a konszenzuson
Az MTI tudósítása szerint Hadja Lahbib belga külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt válaszolta: legfontosabb, hogy csütörtökön mind a 27 tagállam megállapodásra jusson, és ezen az EU Tanácsának jelenleg soros belga elnöksége keményen fog dolgozni. „A csütörtöki csúcstalálkozó után meglátjuk, hogy mi lehet alternatíva. De a cél az, hogy egyhangú megállapodást érjünk el. Ugyanarról a tervezetről fognak tárgyalni, mint amelyről a legutóbbi decemberi csúcson” – tette hozzá.
Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre „csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni”, mert „Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást”.
Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás
– hangoztatta. Véleménye szerint Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. „Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása egy EU-tagállam felé” – hangsúlyozta. Mint mondta, az uniós tagállamoknak világossá kell tennünk, hogy egységesek az ukrajnai segélyeket illetően.
„Fontos ennek az egységnek a demonstrálása, és a magyar kormány számára egyértelművé tenni, hogy a jogállamiság és az alapvető uniós értékek ilyen módon történő megsértése nem lehetséges. Az EU-nak cselekvőképesnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy készen állunk megvédeni értékeinket belül és kívül egyaránt” – fogalmazott a német államminiszter.
