Az gazdasági csapást mér Magyarországra, ha a magyar kormány nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt – olvasható egy Brüsszelben kidolgozott dokumentumban. Az uniós terv célja, hogy végleg megoldja az EU és Magyarország közötti csatározást az ukrán támogatásokkal kapcsolatban.
Az uniós tisztviselők által összeállított terv a Financial Timeshoz jutott el. A dokumentum egy olyan stratégiát tartalmaz, amely kifejezetten a magyar gazdaság gyenge pontjait veszi célba. Az intézkedések így többek között a forintot és a Magyarországba vetett befektetői bizalmat támadnák.
Magyarország ugyan nem vétózta meg, hogy elinduljanak Ukrajna uniós csatlakozásáról a tárgyalások, viszont egyetlen országként áll ellen annak, hogy a közösség újabb 50 milliárd eurót küldjön Ukrajnába a háború folytatására. Brüsszel a segélyek felszabadítása érdekében arra készül, hogy ha a magyar kormány nem áll el a vétótól, akkor végleg leállítja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését.
Egy ilyen lépés rendkívül megviselné a magyar gazdaságot, többek között elijesztené a nemzetközi piacokat a forinttól, ami árfolyamromlást idézne elő. Emellett Magyarország csak magasabb költségekkel juthatna hitelekhez, valamint a befektetői bizalom romlása miatt kevesebb nemzetközi cég lenne érdekelt abban, hogy befektetéseit az országba vigye
– írták a brüsszeli tisztviselők a dokumentumban.
Ezzel azt üzenjük Orbán Viktornak, hogy itt az ideje beállni a sorba. Lehet, hogy nálatok ott a pisztoly, de nálunk páncélököl van
– ezt az Eurázsia Group tanácsadó cég európai igazgatója, Mujtaba Rahman mondta.
A Financial Timeshoz eljutott dokumentumban az olvasható, hogy
ha Magyarország a február 1-jén tartandó uniós csúcstalálkozón nem járul hozzá az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd euró kifizetéséhez, akkor az állam- és kormányfők végleg elvágják hazánkat az uniós forrásoktól.
Ha ez a lépés megvalósul, az gyorsan gyengítené a forint árfolyamát, valamint az államháztartási hiány növekedését idézné elő.
Magyarország uniós miniszterét megkereste a Financial Times az üggyel kapcsolatban. Bóka János azt mondta a lapnak, hogy hazánknak nincs tudomása erről a pénzügyi fenyegetésről, de kijelentette, hogy a kormány nem enged a fenyegetésnek és a nyomásgyakorlásnak.
Az Ukrajnának szánt támogatás és a Magyarországnak járó uniós források között nincs kapcsolat. Hazánk elutasítja, hogy mások a kettő között összefüggéseket húzzanak. Magyarország továbbra is konstruktívan részt fog venni a tárgyalásokon
– mondta Bóka János.
Bóka arról is beszélt, hogy Magyarország szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben az áll, hogy hazánk nyitott arra, hogy az uniós költségvetést az ukrán segélyek finanszírozására használják.
A magyar gazdaságot támadó tervet az Európai Unió Tanácsának nyújtotta be egy brüsszeli tisztviselő. A dokumentumban konkrétan a magyar gazdaság gyenge pontjait sorolják fel, illetve kiemelik, hogy az nélkül Magyarország nehezen tudja fenntartani a gazdasági növekedését. Konkrétan ki van benne emelve a magas államháztartási hiány, az illetve a gyenge forint.
Az Európai Unió Tanácsának a szóvivője nem kommentálta a kiszivárgott dokumentumot. Az Európai Unió már korábban is alkalmazott pénzügyi nyomást egyes tagállamokkal szemben, de egy olyan stratégia, amely kifejezetten egy ország gazdaságát veszi célba, eddig példátlan lépésnek számít. A Financial Timesnak nyilatkozó uniós diplomaták azt állították, hogy sok ország támogatja a tervet.
Bóka János közölte, hogy Magyarország egy konstruktívabb megoldást szeretne találni az Ukrajnának szánt uniós támogatások megvitatására. A miniszter azt is közölte, hogy a Magyarországra nehezedő politikai nyomás ellenére a kormány nem enged a külső befolyásnak.
Állítólag több uniós tagállam még a gazdasági retorziónál is messzebbre menne Magyarországgal szemben, egyes országok azt vizsgálják, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkével lehetőség lenne-e Magyarországot megfosztani a szavazati jogától Brüsszelben. Ez a kérdés pusztán feltételes lehet, hiszen egy ilyen súlyos intézkedés alkalmazásától a közösség nagyobb része tartózkodna.
Az Európai Unió egységét meg kell őrizni, ezért hajlandóak vagyunk kompromisszumokat kötni mindaddig, amíg azok nem érintik a létfontosságú érdekeinket
– mondta Bóka János. Hozzátette, hogy Magyarország célja egy az uniós költségvetésen kívüli Ukrajna-alap létrehozása lenne, amelyből az unió finanszírozhatná az országot.
