Közel két évvel az orosz–ukrán háború kitörése után az ukrán családok lassan beletörődnek, hogy sokkal hosszabb és költségesebb lesz a fegyveres konfliktus, mint amire eredetileg számítottak. Ukrajna nyáron hangoztatott ellentámadása egyelőre nem hozott lényeges áttörést, mindkét fél nagyrészt statikus frontvonalak mentén halad, és kérdéssé váltak a külföldi katonai segélyek is. Ilyen körülmények mellett nem meglepő, hogy a besorozott katonák családjai egyre elégedetlenebbek: szinte egyáltalán nem látják férjeiket és fiaikat, ez ellen pedig tömegesen fel is szólaltak.
Idén ősszel mintegy 25 ezer ember írt alá egy petíciót, amelyet Volodimir Zelenszkijnek címeztek, és kimondta, hogy a katonai szolgálat ideje nem maradhat határozatlan, valamint adjanak egyértelmű időpontokat az eltávra. Továbbá az ország az Egyesült Államoktól és más szövetségesektől érkezett több tízmilliárd dollárnyi fegyverre támaszkodott, hogy fenntartsa háborús erőfeszítéseit, de a tüzérségi lövedékkészletek lassan kiürülnek, és a beérkező támogatások egyre kisebbek.
Kijev főterén már két tüntetés is volt, ami szintén azt mutatja, hogy egyre csak nő az ukrán katonák kimerültsége és az otthon maradt családtagok kiadása.
Antonina Danylevych – egy 43 éves HR-menedzser – férjét is besorozták és az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta csak 25 nap eltávot kapott a férje. Danylevych egyike azoknak, akik kezdeményezték az ukrán elnöknek címzett petíciót és a tüntetéseket. Ő és társai egyetértenek abban, hogy Ukrajnának nyernie kell, de nem azon emberek erőfeszítései miatt, akiket eredetileg a frontra küldtek. Elmondása szerint férje besorozásakor tömegek álltak a toborzó iroda előtt, most nem látni senkit.
Ehhez hasonló tiltakozások elképzelhetetlenek lettek volna egy évvel korábban, akkor igencsak megugrott nemzeti morál, amikor az ukrán erők visszaszorították az oroszokat Kijevnél, Danylevych kampánya rámutat arra a nehéz döntésekre, hogy
az ukrán kormány megpróbálja fenntartani az újoncok áramlását a folyamatos veszteségek közepette (hogy egy sokkal nagyobb hadsereget le tudjanak győzni), miközben szükség van egy nagy munkaerő bázisra a szétzúzott gazdaság fenntartásához.
Ukrajna állítása szerint jelenleg egymillióan vannak felfegyverkezve, és meg is tiltották a harckorú férfiaknak, hogy elhagyják az országot, ami miatt többen is megpróbáltak különböző módszerekkel kibújni a besorozás alól.
Egyesek a dark weben beszerezhető hamisított anyakönyvi kivonattal úsznák meg a katonai szolgálatot, mivel jelenleg öt év börtönnel büntetik azokat a 18 és 60 év közöttieket, akik nem hajlandók bevonulni. Nemrég egy gyerekeket szállító buszsofőrt is botrányosan soroztak be, amikor a férfi megállt éjszakai pihenőre egy hostelben, az oda érkező katonák pedig magukkal vitték.
Az ukrán nemzetbiztonsági bizottság viszont október végén kijelentette, hogy a korábbi állásponton változtatva nem fogják elővenni azokat a férfiakat, akik külföldre menekültek a kötelező sorozás elől, de később haza szeretnének térni. Ekkor a bizottság egy tagja kitért arra is, hogy sok negyven-ötven körüli férfi úgy próbálja megúszni a sorozást, hogy egyetemre jelentkezik, ami természetesen nem tetszik az ukrán vezetésnek.
