Antony Blinken amerikai külügyminiszter Törökország és Szaúd-Arábia mellett Jordániába, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Izraelbe utazik, de ellátogat Ciszjordániába, illetve Görögországba is, azaz az Egyesült Államok magas diplomáciai szinten reagál az izraeli és a vörös-tengeri konfliktusra. A külügyminiszter már negyedszer látogat el a térségbe a Hamász–izraeli háború október 7-i kitörése óta, ugyanakkor szóvivője szerint az egyeztetések „nem lesznek könnyűek”. Az amerikai diplomácia céljai egyértelműek: bármi áron meg szeretnék akadályozni a válság kiszélesedését.
Blinken sok éles kérdést is felvet majd az egyeztetéseken, így valószínűleg nehéz tárgyalásoknak néz elébe
– hangsúlyozta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
Aggasztó a helyzet
Miközben Izrael az októberi támadást végrehajtó Hamász felszámolására törekszik, az Egyesült Államok és az terrorista csoportnak minősítette a szervezetet. A harcok sem csitulnak, és a jemeni húszik sorozatos fenyegetései, illetve támadásai miatt a kereskedelmi hajók elkerülik a Vörös-tengert és a Szuezi-csatornát, ami hajónként nagyjából egymillió dollárral emeli a transzport díját, nem is beszélve arról, hogy az út is jóval hosszabb.
Jelen pillanatban nem tisztázott, hogy a többletköltségeket kinek kell viselnie, de Európát áruhiány is fenyegeti, illetve a szállítási díjak brutális emelkedése miatt ismét felfelé indulhat az Egyelőre hiábavalónak tűnnek az Egyesült Államok lépései, ugyanis sikertelennek bizonyult az áruforgalom útjának biztosítása a Vörös-tengeren.
Sok nyugati ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália közös nyilatkozatban már arra figyelmeztetett, hogy a húszik a felelősek a támadások folytatása miatti megtorlásért. Ez persze a húszikat nem tántorította el:
eddig összesen 19 drónt és rakétát lőttek le a Vörös-tengeren a szövetséges erők, a 25 kereskedelmi hajót ért támadás alatt
– az amerikai haditengerészet közel-keleti egységének parancsnoka, Brad Cooper admirális adatai szerint. Hozzátette azt is, hogy csütörtökön egy robbanóanyagokkal megrakott, legénység nélküli hajót semmisítettek meg pár mérföldre a kereskedelmi hajóktól – ilyenre eddig nem volt példa.
Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a szerdai robbantásokért, amelyek rengeteg ember halálát okozták, és ami egy esetleges szikra lehet a közel-keleti feszültség kiterjedéséhez.
Régiós háború?
A regionális konfrontáció veszélye azonban továbbra is növekszik az Izrael és a szomszédos Libanon közötti ellenségeskedés nyomán, a háború kiszélesedésének lehetősége tehát cseppet sem csökkent, azaz teljes mértékben indokolt Blinken látogatása. Az már más kérdés, hogy el tud-e érni valamit, ugyanis a helyzet radikalizálódni látszik.
Irakban már a fegyveres erők is az eszkaláció veszélyeire figyelmeztetnek, miután az Egyesült Államok csütörtöki akciója során megölte egy Iránnal kapcsolatban álló milícia egyik magas rangú parancsnokát.
Blinken céljai
Az amerikai külügyminiszter bizonyosan hangsúlyozza majd a humanitárius segítség fontosságát, beszélni fog a túszok kiszabadításának esélyeiről. Ugyanakkor a legkeményebb tárgyalások Gáza kormányzásáról szólnak majd. Blinken szerint
fontos, hogy ezekben az egyeztetésekben végig részt vegyünk.
Összességében az Egyesült Államok diplomatái a háború intenzitásának csökkentésére ösztönzik Benjámín Netanjáhú miniszterelnököt. Emellett az összes arab országot arra motiválja majd, hogy használják fel befolyásukat a túszok kiszabadítására és a háború eszkalációjának megelőzésére.
Törökországban nyilvánvalóan Svédország NATO-csatlakozása kerül majd szóba, illetve egyeztetnek majd Ukrajna támogatásáról is.
