BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lengyel válság: a kormány nem mond le arról, hogy eltávolítsák az alkotmánybírókat

Az elmúlt hetekben hatalmi harc bontakozott ki a Donald Tusk miniszterelnök vezette új kormány és az ellenzékbe szorult ellenzéki Jog és Igazságosság között, a kedélyek egyelőre nem csillapodnak. Az unióban a demokrácia bajnokaként tetszelgő Donald Tusk most az alkotmánybíróknak esne neki.

A kormány eltökélt szándéka, hogy véget vessen az alkotmánybíróság politikai visszaéléseinek, és leváltsa mind a tizenöt bírót, akiket a Jog és Igazságosság (PiS) nyolcéves lengyelországi kormányzása alatt neveztek ki – mondta Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette: a kabinetnek az a feladata, hogy a meglévő eszközökkel megtegyék, amit csak lehet.

Adam Bodnar in Warsaw, Poland on April 14, 2021 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto) (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Bodnar szerint az átalakítás része annak, hogy Varsó helyreállítsa a kapcsolatokat Brüsszellel.
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / AFP

Bodnar azonban elismerte, hogy Andrzej Duda elnök a vétójogával élve megakadályozhatja a bírák elbocsátását: a tárcavezető szerint ez az államfő politikai felelőssége lesz. Hozzátette: igyekszik meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy a 7. cikket fel kell oldani Lengyelország esetében, az alkotmánybíróság helyzete pedig része ennek a vitának.

Bodnar azt is tervezi, hogy öt-hat jogszabályt mutat be a parlament, ezek közül az egyik a bírákat kinevező testület működését érinti majd. Az igazságügyi miniszter tervét még ebben a hónapban az uniós minisztereknek is megmutatják. A politikus kifejtette véleményét az előrehozott választásokkal kapcsolatban is: szerinte a PiS támogatottsága nem olyan magas, hogy voksolást kockáztasson.

Megy az adok-kapok Lengyelországban

Lengyelországban 2023. októberben zajlott le a választás, amelyet ugyan a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyert meg 35,38 százalékos eredménnyel, de a párt a parlamentben nem rendelkezik többséggel. Így decemberben a nyolc évig ellenzékben politizáló Donald Tusk lett miniszterelnök egy többpárti koalíciót vezetve.

Az elmúlt hetekben hatalmi harc bontakozott ki a Tusk miniszterelnök vezette új kormány és az ellenzékbe szorult ellenzéki Jog és Igazságosság között. Ennek során a kabinet felszámolta a közmédia szolgáltatóit, és elrendelte két, elnöki kegyelemben részesített politikus letartóztatását is. Ezek a lépések tüntetéseket és ülősztrájkokat váltott ki a lakosság és a PiS törvényhozói részéről. 

Tusk és szövetségesei azonban nem tudnak szabadon mozogni: a korábban PiS-tag lengyel államfő, Andrzej Duda kismértékben korlátozza az új kabinet lehetőségeit. Még az is felmerült, hogy leváltsák a lengyel jegybank vezetőjét: Adam Glapinskit azzal vádolta meg a győzelmet arató ellenzéki koalíció, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul csökkentette az irányadó kamatot, hogy segítse a kormánypártot.

A lengyelek is szigorúbb ellenőrzéseket akarnak az ukrán terményekre

A lengyel mezőgazdasági minisztérium ellenőrzéseket végzett az Ukrajnával határos ellenőrző pontokon. Ezt követően a kormány bejelentette a termékek ellenőrzésének megerősítését az ukrán határon: az ukrán gabona mellett ezúttal a málna okozott kalamajkát. A lengyel gazdák már korábban általános sztrájkot hirdettek, és hónapok óta blokkolják az utakat és a határátkelőket Ukrajna felé.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.