Orosz üzemanyagot vásárolhattak a Vörös-tengeren portyázó amerikai hadihajókba – hívta fel rá a figyelmet Facebook-oldalán Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Elmondta, van egy terminál Törökország déli partvidékén, aminek az orosz–ukrán háború kirobbanásáig nem volt különösebben nagy jelentősége, a nyugati szankciókat követően azonban a terminál szerepe gyökeresen átalakult.
Ameddig 2020-ban 56 ezer hordó érkezett a létesítménybe Oroszországból, 2022-ben már meghaladta a két és fél millió hordót, 2023-ra pedig tízmillió hordó fölé emelkedett. Az nagy része görög finomítókba megy, ahonnan már nem orosz olajtermékként nyugati szereplőkhöz juthat – mondta Hortay Olivér.
A szakértő azt is elmondta, hogy
mivel Törökország nem vezetett be embargót az orosz olajra, így annyi energiát vásárolhat Oroszországtól, amennyit csak szeretne.
Így az orosz olajból hirtelen török olaj lesz, amerikai szenátorok pedig nyilvánosan felfedték, hogy az új értéklánc végén az ő hadihajók lehetnek. Az orosz olajat tehát Törökországba szállították, ott tárolták, átrakodták, majd elszállították egy görög finomítóba, ami immár olajtermékként értékesítette az amerikaiaknak – magyarázta Hortay Olivér.
Egy svéd kutató szerint most van lehetőség az orosz olajexport leállítására: a Nyugatnak tovább kell lépnie, és kihasználni az orosz nyersanyagexport egyik sérülékenységét, hiszen ahhoz olcsó szállítás szükséges, miközben Oroszország csak mérsékelten fér hozzá a tengerekhez. A tengeri orosz olajexport 90 százaléka ugyanis a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren indul útnak, az árnyékflotta hajóin.
