Hogyan öljük meg Oroszország olajgazdaságát címmel jelent meg egy publicisztika az amerikai nemzetbiztonsági kiadványban, a National Interestben, amelyben a Stockholm Free World Forum svéd munkatársa, Anders Aslund válaszolja meg a címben feltett kérdést. A kutató először felvázolja, hogy az orosz gazdaság nem különösebben nagy méretű és rendkívül sérülékeny, miután árupiaci exporton alapul. A nagyjából 1500 milliárd eurós orosz gazdaság mellett az exportbevételek a 2020-as 382 milliárd dolláros és a 2022-es 628 milliárd dolláros érték között mozognak.
Az orosz földgázexport szinte megszűnt
Aslund ezután arról ír, hogy Oroszország mára szinte teljesen elvesztette Európába tartó, évi 150 milliárd köbméteres gázexportját arroganciája és megbízhatatlansága miatt, amelyet a csekély mennyiségű LNG és a Kínába tartó évi 30 milliárd köbméter nem ellensúlyoz. Oroszország így évi 60-70 milliárd dollárnyi bevételtől esik el, sőt, mivel a belföldi piacon a Gazprom kénytelen áron alul adni termékeit, a cég akár csődbe is mehet.
A svéd kutató szerint ezért érdemes inkább az olajra koncentrálnia, mely hagyományosan Oroszország legnagyobb exportcikke, ezért a Nyugatnak és Ukrajnának azt kell célba vennie. A 2022-es ársapka a tavalyi év elején működött, ám később az árak emelkedtek, de az orosz exportbevételek a 2022-es 628 milliárd dolláros szintről így is 460 milliárd dollárra csökkenhettek 2023-ban.
Most az olajon a sor
A Nyugatnak ezért tovább kell lépnie, és kihasználni az orosz nyersanyagexport másik sérülékenységét, hiszen ahhoz olcsó szállítás szükséges, miközben Oroszország csak mérsékelten fér hozzá a tengerekhez.
A tengeri orosz olajexport 90 százaléka ugyanis a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren indul útnak, az árnyékflotta hajóin.
Aslund szerint a Balti-tengeren már csak azért is meg lehetne állítani az árnyékflotta hajóit, mert azok nincsenek a legjobb állapotban és biztosításuk sem megfelelő, így a tenger partján található NATO-országok ezen az alapon megállíthatják a tankereket. A szerző felteszi azt a kérdést, hogy vajon a Fekete-tengerről kivezető Boszporuszon Törökország hogyan engedheti keresztül a hajókat, ám nem részletezi tovább a kérdést.
Ukrajnának az orosz olajszektor infrastruktúráját kellene bombáznia
Végezetül a szerző arra szólítja fel Ukrajnát, hogy folytassa és terjessze ki az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásait, válaszként Oroszország hasonló támadásaira. Felidézi az orosz kikötők elleni csapásokat, ám azt is sürgeti, hogy a finomítók, raktárak és más létesítmények is kerüljenek az ukránok célkeresztjébe. Ezzel párhuzamosan pedig a Nyugatnak meg kellene tiltania, hogy az olajmezők szolgáltató cégei, különös tekintettel a Schlumbergerre, tovább működjenek Oroszországban.
A svéd szerző szerint az olajpiacon már így is túlkínálat van kialakulóban, így az orosz olaj kiesése a világpiacról nem fenyeget hiánnyal, különösen akkor nem, ha a Biden-adminisztráció megváltoztatja az LNG-exportengedélyek kiadásának befagyasztását. A Nyugatnak az orosz gázexport lenullázása és az olajbevételek korlátozása után az orosz olajexport megszüntetésére kellene törekednie, ez ugyanis térdre kényszerítené Moszkvát.
