BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Történelmi bejelentés Balatonalmádiban: eldőlt, ki lehet Magyarország hetedik köztársasági elnöke

A kormánypárt csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a Fidesz–KDNP jelöltje Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a megüresedett államfői posztra.

A mai nap forgatókönyvét nem mi írtuk. Sok minden történt a közös frakcióülésen, sok témát érintünk. Azt tartjuk helyesnek, ha az Országgyűlés minél előbb meg tudja választani az új köztársasági elnököt. A kormánypártok éppen ezért elfogadják a Fidesz elnökének a javaslatát, és Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasolják köztársasági elnöknek – hangzott el a kormánypárt csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen Kocsis Máté, a Fidesz, valamint Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője beszélt a döntés hátteréről. A Fidesz–KDNP Balatonalmádiba kiszervezett kétnapos frakcióülésének egyik központi témája az volt, hogy megtalálják azt a jelöltet, aki a kegyelmi ügy miatt az államfői posztról távozó Novák Katalin utódja lehet. 

SULYOK Tamás; KOCSIS Máté; SIMICSKÓ István
Kocsis Máté (jobbra) Balatonalmádiban jelentette be a Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltjét.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Deutsch Tamás lesz a kormánypártok EP-listavezetője

Kocsis Máté kiemelte: az Országgyűlés hétfőn elfogadja Novák Katalin lemondását. Az lenne a legjobb, ha minél hamarabb meg tudják választani az új köztársasági elnököt, ám ennek az időpontjáról még nem tud nyilatkozni, miután meg kell várni, hogy az ellenzék is állít-e jelöltet. 

A Fidesz frakcióvezetője azt is tudatta, hogy az elnökség Deutsch Tamást terjeszti fel a kormánypártok EP-listavezetői pozíciójára, bár a választmánynak erről még döntenie kell. 

Kocsis Máté Varju Lászlóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy akit jogerősen elítélnek, az a mai nappal haladéktalanul távozzon a magyar közéletből. Fekete-Győr Andrástól is ugyanezt kérte, az antifák és a Szikra Mozgalom fellépése miatt pedig azt, hogy fejezzék be az erőszakot.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elmarasztalta a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét az öt évvel ezelőtti, MTVA-székházban történt dulakodás, illetve választási csalás miatt. Varju szerint viszont törvénysértő ítélet született.

Jön az új gyermekvédelmi törvény

A Fidesz frakcióvezetője elárulta, húsz törvénymódosításra tesznek javaslatot a tavaszi ülésszakban. A gyermekvédelmi törvény második csomagjával kapcsolatban közölte:

  • tovább szigorítanak a pedofil-bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeken, ezenkívül törvénybe foglalják, hogy
  • a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett ilyen bűncselekmények ne évüljenek el soha,
  • ne legyen szabadlábra helyezés az ilyen ügyekben, 
  • az Alaptörvény kizárhassa, hogy kegyelemben részesülhessenek,
  • az ilyen elkövetők soha többé ne kaphassanak erkölcsi bizonyítványt.

Sikerült meggyőzni a kritikusokat Svédország NATO-csatlakozási ügyében

Kocsis szerint azzal sikerült a kormánypárton belül elhallgattatni a Svédország NATO-csatlakozását ellenzőket, hogy a svéd miniszterelnök pénteki látogatása és az elmúlt napok előzetes egyeztetései jó irányba vitték el a két ország kapcsolatát: „Ez volt az a néhány gesztus, amelyekre vártunk” – jegyezte meg, hangsúlyozva, attól nem tart, hogy ne menne át a ratifikáció az Országgyűlésben, mert ezt előreláthatólag az ellenzéki frakciók is támogatják majd.

Simicskó István üdvözölte Ulf Kristersson magyarországi látogatását, és elmondta, a KDNP is támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását. Arra viszont rámutatott, hogy jogosak voltak a kritikák, és nyomásgyakorlásnak a jövőben sem engednek. Hozzáfűzte: örülnek, hogy a svéd miniszterelnök is belátta, el kell hozzánk jönnie.

Márciusban lesz főpolgármester-jelölt

A Fidesz frakcióvezetője újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy márciusnál előbb nem nevezik meg a főpolgármester-jelöltjüket, miután „még az orruk a víz felett van egy kicsit”. Azt is megemlítette, hogy a frakcióülésen nem volt téma a főpolgármester-jelölés, legalábbis Orbán Viktor nem beszélt róla.

Az EP-választásról pedig Kocsis határozottan állította, „meg fogják nyerni”, bár a mandátumbecslésekkel egyelőre még nem foglalkoztak. „Változás kell Brüsszelben, ezt el kell mondani az embereknek, és ennek megfelelően jó eredményt kell elérni az európai parlamenti választáson” – nyomatékosította.

Simicskó azzal folytatta, hogy mindenképpen szeretnék, hogy az EP-listán Hölvényi György is rajta legyen, és emellett még egy KDNP-s képviselő. Azt is megjegyezte, hogy a KDNP-s képviselők továbbra is az Európai Néppárt tagjai maradnak.

BPM_20220601 (5)
A Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

Kocsis Máté: Sulyok Tamás egy komoly, jogászi életutat bejárt, nagy tekintélyű ember

Kocsis Máté szerint az Alkotmánybíróság elnöke egy komoly, jogászi életutat bejárt, nagy tekintélyű ember. Úgy látja, több olyan személy van az országban, akinek a neve felmerülhetett, de közülük Sulyok Tamást tartják a legmegfelelőbbnek. Mégpedig azért, mert ki tudja fejezni a nemzeti egységet, miután nem pártból érkezik.

Szürke eminenciás lehet Magyarország új köztársasági elnöke – Sulyok Tamás életútja

A Fidesz–KDNP Sulyok Tamást nevezte meg köztársaságielnök-jelöltjeként, aki jelenleg az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját tölti be 2016 óta. Ahol a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot – így nyilatkozott korábban az államfői tisztség várományosa.

Mikor állhat munkába Magyarország hetedik köztársasági elnöke?

A köztársasági elnök megválasztásának van egy menete, az eljárás a következő:

  1. Magyarország alkotmánya, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg szavazás útján. Erre legkorábban a tavaszi ülésszak február 26-i kezdetén, azaz hétfőn kerülhet sor. Első körben a voksoláskor kétharmados többséggel lehet államfőt választani. Ha ez mégsem sikerülne (a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van), másodszorra már egyszerű többség dönt. Fontos azonban, hogy a két szavazást két napon belül kell megtartani.
  2. Ugyancsak lényeges tudni, hogy az új elnök hivatalba lépéséig az államfői jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Az utóbbi nem más, mint Kövér László, aki azonban a köztársasági elnök helyettesítése idején nem gyakorolhatja a képviselői jogait. Ennek ellenére a Fidesz–KDNP rendelkezik a kétharmados többséggel, miután a 199 fős parlamentben a házelnök átmeneti kiesésével is 134 mandátumot birtokol. Kövér feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja majd el.
  3. A köztársasági elnököt öt évre választják meg, megbízatása egyszer hosszabbítható meg, szintén öt évvel. Vagyis összességében két cikluson keresztül, maximum tíz évig lehet valaki államfő Magyarországon. Eddig ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak sikerült.
  4.  Az Országgyűlésnek a döntéstől számítva harminc napon belül kell megválasztania a köztársasági elnököt, vagyis legkorábban márciusban lehet új államfője Magyarországnak. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.