Tizenkettőre emelkedett a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra mért orosz dróncsapás halálos áldozatainak száma – közölték vasárnap a helyi hatóságók. Szombaton egy pilóta nélküli harci eszköz egy többemeletes lakótömbbe csapódott. Aznap még négy, vasárnap délutánra már tíz halottról lehetett tudni.
Fotó: AFP
Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője közölte, hogy a mentőegységek befejezték a törmelékek átkutatását.
Kiper beszámolója szerint
öt gyermek van a halálos áldozatok között, a legfiatalabb egy négy hónapos csecsemő. Vasárnap egy anya és nyolc hónapos csecsemője holttestét is kiemelték a romok alól.
Vasárnap gyásznapot hirdettek Odesszában.
Ihor Klimenko belügyminiszter Telegram-oldalán közölte, hogy tizenhatan sebesültek meg Kurahove településen lévő egyik lakóházban, amelyet orosz bombatalálat ért. A sebesültek közül ketten gyerekek, több tucat lakásban károk keletkeztek.
Ukrajna elveszítheti az energiaháborút az oroszokkal szembenA legnagyobb ukrán magánkézben lévő áramtermelő vezetője szerint az amerikai támogatás késedelme gyengíti Kijev képességét, hogy ellenálljon az áramellátás elleni támadásoknak. |
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a történteket követően ismételten az ország légvédelmének erősítését kérte nyugati szövetségeseitől.
Az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok, valamint a népünk védelmére szolgáló légvédelmi eszközök átadásának késlekedése sajnos ilyen veszteségekkel jár. Ukrajna sosem kért többet, mint ami az életek megmentéséhez szükséges
– írta az ukrán államfő.
Felfoghatatlan, hogy emberek halnak meg, miközben partnereink olyan politikai játszmákban és vitákban merülnek el, amelyek gyengítik védelmi képességeinket
– tette hozzá.
Zelenszkij még szombaton arról számolt be, hogy a lakóépületbe egy iráni gyártmányú Sahíd drón csapódott be, olyan, amelyekből Oroszország több ezret indított a háború kezdete óta. Mint közölte összesen nyolc drónt észleltek aznap.
Pórul járhat Európa az orosz alumínium elleni szankciókkal
Hiányt idézne elő, ha az Európai Unió az elkövetkező hónapokban betiltja az orosz alumíniumot. A problémát csak részben enyhítené az Európában leállított kapacitások újraindítása. Az unió a hiányzó mennyiséget Ázsiából pótolhatja, viszont az európai és az amerikai vevők versenye felhajthatja a fém árát.
Mesterséges intelligenciával aknamentesítené Ukrajnát a Palantir
Az ukrán gazdasági minisztérium és a Palantir Technologies megállapodást írt alá, amely szerint az adatelemző cég mesterséges intelligenciával segít majd aknamentesíteni az országot a következő évtizedben.
A Peter Thiel által alapított cég MI-vel felszerelt szoftverrel fogja segíteni az ukrán kormányt az aknakeresésben. A szoftver azt fogja megmondani, hogy mely területeken érdemes a munkát elkezdeni és folytatni – közölte a cég hétfőn.
Máris Svédországban gyakorlatozik a NATO
Hadgyakorlatot kezdett az újonnan kibővített északi területének védelmére a NATO, melyben 13 nemzet több mint húszezer katonája vesz részt. A Finnország, Norvégia és Svédország északi régióiban rendezett gyakorlat két hétig tart.
A Nordic Response 2024 nevet viselő gyakorlatban – melyet a már régóta NATO-tag Norvégia vezet – több mint négyezer katona vesz részt a katonailag sokáig semleges Finnországból, amely tavaly csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez. A finn védelmi minisztérium közleményben jelentette be, hogy az ország első alkalommal vesz részt NATO-tagállamként a szövetség régióinak kollektív védelmét szolgáló gyakorlaton.
Lehallgatási botrány: az orosz külügyminisztérium beidézte a német nagykövetet
Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövet megérkezett az orosz külügyminisztériumba – jelentette a TASSZ orosz hírügynökség tudósítója. Amint azt egy forrás az orosz hírügynökségnek korábban elmondta, a diplomatát a Krími híd elleni támadásokról szóló, német tisztek közti beszélgetés miatt idézték be. A német diplomata anélkül lépett be a külügyminisztériumba, hogy válaszolt volna az újságírók kérdéseire.
Mint arról korábban beszámoltunk, Margarita Szimonján, az orosz RT televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát. A dokumentum szerint február közepén a magas rangú német tisztek annak a hídnak a felrobbantásáról tárgyaltak, amely a Krím félszigetet köti össze Oroszországgal.
