Egy új elemzés szerint a világ vezető fosszilistüzelőanyag-gyártó cégei által termelt olaj és gáz égetése több millió ember hőhalálát okozhatják még az évszázad vége előtt. A Global Witness tanulmánya szerint a Shell, a BP, a TotalEnergies, az ExxonMobil és a Chevron által 2050-ig termelt fosszilis tüzelőanyagok együttes kibocsátása 2100-ra 11,5 millió többlethalálhoz vezethet a kibocsátott hő miatt.
Fotó: Shutterstock
Sarah Biermann Becker, a Global Witness vezető elemzője a következőket mondta: „minden 0,1 C-fokos felmelegedés halálos lesz. Amennyiben a nagy olajvállalatok nem változtatnak gyorsan irányt, a halálos áldozatok száma a történelem legbrutálisabb háborúihoz fog hasonlítani.”
A kormányoknak lépniük kell, mérsékelni kell a szélsőséges hőség hatását, és sürgősen fel kell gyorsítaniuk a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást.
A The Guardian szerint jelentés a Columbia Egyetem tudósai által kidolgozott és többek között az Oxfam által használt szén-dioxid-halálozási költségmodelljét használta. Számításaik szerint egy magas kibocsátású forgatókönyv esetén minden egymillió tonna szén-dioxidra 226 hőhalál jut világszerte. A Rystad Energy vezető elemzőitől származó adatok alapján kiszámították az olajcégek által termelt fosszilis tüzelőanyagok várható kibocsátását: ezek együttesen 51 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást jelentenek a légkörbe 2050-re.
Az ekkora kibocsátás 11,5 millió ember hőhalálát okozná az évszázad végére.
Az elemzés azt állapította meg, hogy egy alacsonyabb kibocsátási forgatókönyv esetén is 5,5 millió ember halna meg, ha nem változtatnak a nagy olajcégek.
Az elmúlt néhány évben szinte minden kontinenst sújtottak intenzív és halálos hőhullámok. Európában a forróság több mint 60 ezer ember halálát okozta 2022-ben, az Egyesült Államokban pedig 95 százalékkal nőtt a hőség okozta halálozások száma 2010 és 2022 között. A hőség gyakran az egyes társadalmak legszegényebb és legkiszolgáltatottabb tagjait sújtja a legsúlyosabban. Shouro Dasgupta, az Euro-Mediterrán Klímaváltozási Központ környezetvédelmi közgazdásza szerint lépéseket kell tenni a legsebezhetőbbek védelme érdekében: „már most is látjuk a hőstressz hatásait a munkavállalókon szerte a világon, különösen a kültéri vagy olyan nehéz iparágakban, mint a mezőgazdaság és az építőipar”.
Szakértők rámutatnak, hogy a hőséghalálok csak az egyik következménye annak, hogy nem sikerül gyorsan átállni a fosszilis tüzelőanyagokról:
más katasztrófák, például élelmiszerhiány, áradások, valamint politikai és gazdasági zűrzavarok is kialakulhatnak.
A szerdai elemzésre reagálva a TotalEnergies közölte, hogy továbbra is új olajprojektekbe fektet be, hogy ellensúlyozza a meglévő termelés „természetes csökkenését”, hogy kielégítse a bővülő globális keresletet. A Shell és a BP mellett azt mondta, hogy megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába fektet be, hogy támogassa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való igazságos átállást. Az Exxon és a Chevron nem kommentálta az elemzést.
Kínának is nemrég elege lett a saját szén-dioxid-kibocsátásából: felgyorsítják az ország zöldre való átállását, támogatva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. Az ország januárban ideiglenes szabályozást adott ki a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelméről, amely május 1-jén lép hatályba – mondta Zsao Jingmin ökológiai és környezetvédelmi miniszter egy sajtótájékoztatón.
