Tiltakozást szerveztek hétfőn az Építési és Közlekedési Minisztérium budapesti főépülete elé. Az indok a Déli Körvasút beruházás volt, valamint az ezzel összefüggésben sorra kerülő fakivágások.
A néhány tucatnyi tüntető valószínűleg nem számított rá, de az eseményen az építési és közlekedési miniszter is megjelent. Lázár János erről a közösségi oldalán is beszámolt. A demonstráció szervezőinek felhívása szerint a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét már kétszer bevonta a bíróság, a jelenlegi, harmadik engedély is per alatt áll. Megjegyezték, hogy a lakosság 2019 óta tiltakozik, szeretnék, ha meghallanák a hangjukat.
Hangsúlyozták, hogy nem kormányellenes megmozdulásról van szó.
Szeretnék kulturált mederben tartani az eseményt, és konkrétumokkal, szakmai érvekkel meggyőzni a minisztériumot. A tüntetés célja, hogy felhívják Lázár János figyelmét egy korábban tett ígéretére, miszerint a „helyi közösség ellenében semmiféle építkezés nem lesz (…) az ország 93 ezer négyzetkilométerén”. Azt akarják elérni, hogy még időben állítsák meg a visszafordíthatatlan károkozást, amire a beruházó a következő hetekben készül, és végre álljanak szóba a helyiekkel valódi társadalmi egyeztetés keretei között.
Lázár János a tiltakozók számára világossá tette, hogy
a Déli Körvasút megépítése az ország és a magyar kötöttpályás közlekedésfejlesztés több évtizedes adóssága.
A beruházásra szükség van, ez Magyarország és a magyar gazdaság stratégiai érdeke. Ugyanakkor jelezte, hogy a hogyanokról viszont lehet és kell is egyeztetni. „Sokadjára ugyan, de újra fogunk is. Az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete előtt demonstrálókat személyes egyeztetésre hívtam” – tájékoztatott a tárcavezető.
Mit kell tudni a Déli Körvasútról?
Még az év elején írta meg a Világgazdaság, hogy januárban a budai oldalon is megkezdődnek a Déli Körvasút előkészítő munkái. A projekt kivitelezésének felgyorsulása a harmadik környezetvédelmi engedélyének, illetve a módosított építési engedélynek köszönhető. Ezek birtokában ugyanis a vállalkozó, vagyis a V-Híd Zrt. előtt feloldották a korábban elrendelt felfüggesztést, amely a fakivágási és ablakcsere-előkészítési munkavégzésre vonatkozott.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó minden projektfeladatot elvégezhet, ha rendelkezik a szükséges dokumentumokkal, hozzájárulásokkal, engedélyekkel és minden egyéb feltétellel. A fejlesztés folyamatosan érvényes és végrehajtható környezetvédelmi és építési engedéllyel rendelkezett a pesti szakaszán, a Gubacsi úti vasúti híd térségében már korábban is dolgoztak.
A budapesti Ferencváros és Kelenföld vasútállomás közötti rész a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb forgalmú (a Keleti pályaudvar–Hegyeshalom vonal mellett), de erősen kapacitáshiányos szakasza. Ezen az útvonalon halad át három, Magyarországot érintő európai uniós vasúti korridor is. Itt található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, amelyen a folyót keresztező vasúti forgalom mintegy 95 százaléka bonyolódik.
Ám a már említett kapacitáshiány egyszerre akadályozza a folyamatosan növekvő igényű agglomerációs vasúti személyszállítás megszervezését, valamint a szintén dinamikusan növekvő teherforgalom akadálytalan haladását. Erre a problémára adnak választ a kapacitás növelését célzó, a személyforgalmat és a teherforgalmat egyszerre segítő beavatkozások a vonalszakaszon, amelyet együttesen Déli Körvasútnak neveznek.
Hogy ebbe pontosan milyen beruházási elemek tartoznak, azt az alábbi cikkben foglaltuk össze.
Korszakos fejlesztéssel indul az új év: akár 100 kilométeres sebességgel lehet majd vonattal közlekedni Budapesten belülErős hírrel indul a január, felgyorsul ugyanis a katonai célúvá minősített Déli Körvasút kivitelezése. A vállalkozó napokon belül munkába áll, de az önkormányzati választások közelsége miatt borítékolható, hogy ennek nem mindenki fog örülni. Pedig a beruházás vitán felül új alapokra helyezi a fővárosi vasúti közlekedést és az országos vasúti teherforgalmat is, ráadásul abszolút környezetbarát módon. |
