Január elején a budai oldalon is megkezdődnek a Déli Körvasút előkészítő munkái. Korszakos fejlesztésről van szó és aligha férhet kétség ahhoz, hogy egy klímabarát és abszolút zöldberuházás valósul meg. Különös tekintettel arra, hogy az építkezést követően teljes körű környezetrendezést terveznek.

Déli Körvasút
Korszakos vasúti fejlesztéssel indul az új év Magyarországon: akár 100 kilométer per órával lehet majd vonattal közlekedni Budapesten belül. Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság

 

Lapunk tudomása szerint első lépésként előkészítő munkálatokra kerül sor.

Ettől függetlenül naivitás lenne azt gondolni, hogy az önkormányzati választásokhoz közeledve ne lenne forró téma és a kampányban is főszerepet játszó ügy, a Déli Körvasút megépítésével összefüggésbe hozható fakivágások kérdése Budapesten.

Mikor indul a Déli Körvasút kivitelezése?

A Déli Körvasút kivitelezésének felgyorsulása a projekt harmadik környezetvédelmi engedélyének, illetve a módosított építési engedélynek köszönhető. Ezek birtokában ugyanis a vállalkozó, vagyis a V-Híd Zrt. elől feloldották a korábban elrendelt felfüggesztést, amely a fakivágási és ablakcsere előkészítési munkavégzésre vonatkozott.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó minden projektfeladatot elvégezhet, amennyiben rendelkezik a szükséges dokumentumokkal, hozzájárulásokkal, engedélyekkel és minden egyéb feltétellel. 

Információink szerint a munkavégzés napokon belül, tervezetten 2024. január 8-tól megindul.

Pontosabban folytatódik, merthogy a beruházás folyamatosan érvényes és végrehajtható környezetvédelmi és építési engedéllyel rendelkező pesti szakaszán, a Gubacsi úti vasúti híd térségében már eddig is dolgoztak. Itt főképp előkészítő munkákat végeznek, így például lőszermentesítés, provizórium építés, geodéziai alappont-hálózat kiépítése és közművezetékek kézi feltárása.

Mi történt a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyével?

A Déli Körvasút teljes hosszában, azaz a budai oldalon való építését rendre a hatályos környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos pereskedés akadályozta. A Pest Vármegyei Kormányhivatal az első környezetvédelmi engedélyt még 2022. november 11-én adta ki. Azonban ezzel szemben közigazgatási per vette kezdetét, amelynek eredményeképp a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette azt és a közlekedési hatóságot új eljárásra kötelezte.

Végül aztán a harmadik környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást követően 2023. november 24-én a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal határozatot adott ki, amely értelmében a projekt ismét környezetvédelmi engedélyt kapott. Ezt követően pedig megtörtént az építési engedély módosítása a Vasúti Közlekedési Hatóság részéről.

Kérdés, hogy ez végleges állapotnak tekinthető-e. Ugyanis a karácsonyi időszakban érkezett a hír, hogy a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület, a Védegylet Egyesület, illetve Kreitler-Sas Máté, az LMP újbudai képviselője újra keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéken a Déli Körvasút nemrég kiadott környezetvédelmi engedélye ellen.

Mi az a Déli Körvasút?

A Déli Körvasút beruházás fontosságáról és céljáról a Világgazdaság már több cikkben is beszámolt. Ugyanakkor a fenti fejlemények ismeretében érdemes újra bemutatni, miről is van szó.

A budapesti Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti rész a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb forgalmú (a Keleti pályaudvar-Hegyeshalom vonal mellett), viszont jelentősen kapacitáshiányos szakasza. Ezen az útvonalon halad át három, Magyarországot érintő európai uniós vasúti korridor is. Itt található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, amelyen a folyót keresztező vasúti forgalom mintegy 95 százaléka bonyolódik.

A már említett kapacitáshiány viszont egyszerre akadályozza a folyamatosan növekvő igényű agglomerációs vasúti személyszállítás megszervezését, valamint a szintén dinamikusan növekvő teherforgalom akadálytalan haladását. Erre a problémára ad választ a kapacitás növelését célzó, a személyforgalmat és a teherforgalmat egyszerre segítő beavatkozások a vonalszakaszon, amelyet együttesen Déli Körvasútnak neveznek.

Hogyan segíti a jövő vonatközlekedését a Déli Körvasút?

A beruházás a megvalósulása esetén lehetőséget biztosít az agglomerációs személyforgalom jelentős bővítéséhez, így hozzájárul a vonatszám növeléséhez. Az új megállók révén az utasok gyorsabban jutnak el úti céljukhoz. Az Ferencváros–Kelenföld szakasz szűk keresztmetszet feloldására a Déli Körvasút projekt keretén belül több összefüggő elem megvalósítása tervezett.

1. A Déli Körvasút I. ütem – Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése (befejezett beruházás).

2. A Déli Körvasút II. üteme – Ferencváros–Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésének építési munkái. Ez alatt a következőket kell érteni:

  • a Ferencváros állomás (Gubacsi út) – Kelenföld állomás közötti vonalszakaszok három és részben négyvágányúra bővítése,
  • a beruházás vonali hossza 3680 méter. A kapacitásbővítéssel a vonalszakasz 1950 méter hosszon háromvágányú, 1730 méter hosszon pedig négyvágányú,
  • két új, akadálymentes megállóhely létesül. Az egyik Közvágóhíd térségében, a másik Nádorkert térségében, kiszolgálva a Mol-torony és az Infopark, valamint a Nemzeti Színház környékét,
  • a beruházás során hét helyszínen épülnek át a főutak feletti vasúti hidak, 
  • mintegy 5,1 kilométer hosszon létesül vasbeton támfal a vasúti töltés szélesítése érdekében,
  • öt helyszínen épül gyalogos-kerékpáros aluljáró a vasút alatt,
  • a vasúti pálya átépül, az engedélyezett sebesség 80-100 kilométer/óra, a tengelyterhelés 225 kilonewton lesz,
  • megtörténik a felsővezeték rendszer átépítése, amelynek tartószerkezete a budai oldalon egy zajvédő fallal és perontetőkkel integrált szerkezet,
  • megvalósul a szükséges zajvédelem is mintegy 35 ezer négyzetméternyi zajvédőfal kiépítésével.

3. A Déli Körvasút III. üteme – egyvágányú bújtatás létesítése Ferencváros állomás végponti váltókörzetében és Népliget megállóhely kialakítása. Ebbe az alábbiak tartoznak bele:

  • egy különszintű vasúti keresztezés építése tervezett Ferencváros állomás területén, amely a személyforgalmat elválasztaná a teherforgalomtól, így az állomás területén mindkét forgalom gyorsabban, ütemesebben haladhat át,
  • szintén tervezett a Népliget megállóhely megépítése, átszállókapcsolatot adva az M3 metróvonal Ecseri úti megállójához és a Népliget térségéhez.

4. A Déli Körvasút IV. üteme – a Déli Körvasúthoz kapcsolódó területek tervezett környezetrendezése, amelynek a bevezetőben említettekkel összhangban elsődleges célja a vasúti beruházás környezeti hatásainak mérséklése, kiemelten:

  • fejlesztés által érintett terület északi és déli oldalán a zöldfelületek általános revitalizálása,
  • az elhanyagolt zöldterületek új arculatának kialakítása, funkcionális bővítése a természetességet és fenntarthatóságot szem előtt tartva, a burkolt felületek minimalizálása,
  • új, rendezett zöldfelületek kialakítása több generáció számára alkalmas közösségi terek kialakítása,
  • a vasút a XI. kerületben városrészeket elvágó hatásának mérséklése érdekében a vasúti beruházás keretében kiépülő gyalogos és kerékpáros aluljárók megközelíthetősége, valamint a vasút melletti úthálózat fejlesztése.

5. A Déli Körvasút V. üteme – Kelenföld -Törökbálint vasúti vonalszakasz fejlesztésének az előkészítése. Ez az alábbiakat jelöli:

  • a tervezési feladat célja 120-140 kilométer/óra sebesség és 225 kilonewton tengelyterhelés biztosítása,
  • harmadik és negyedik vágány kiépítése a jelenlegi pálya jobb oldalán,
  • szintbeni kereszteződések megszüntetése, különszintű átjárók felújítása és átépítése,
  • Budaörs állomás átépítése, valamint további megállóhelyek létesítése.

Hogyan segíti a jövő vasúti teherforgalmát a Déli Körvasút?

A Déli Körvasút nemcsak a fővárosi vasúti személyszállítást helyezi új alapokra, hanem egyúttal hozzájárul a kapacitáshiány miatt hosszú ideig várakozó tehervonatok gyors áthaladásához is.

A személyforgalom bővítési igénye és a regionális, térségi teherforgalom a megvalósíthatósági tanulmány alapján önmagában indokolja az érintett szakaszon a vágányszám bővítését, de emellett az is fontos érv, hogy az elkészült Déli Körvasút a V0 beruházás megvalósulásáig hatékonyan tudja a teherforgalom növekedését kezelni.

A fejlesztés eredményeként a nemzetközi tranzit, illetve a Budapest térségét érintő teherforgalom várakozási ideje egyaránt jelentősen csökken, miután a vonalszakasz jelenlegi óránkénti és kétirányú, 18 darab vonatos áteresztőképessége 32 darab vonatra emelkedne.

Kiderült, miért minősítették át katonai célúvá a Déli Körvasút beruházást

A budapesti Ferencváros és Kelenföld vasútállomás közötti a magyar vasúthálózat legnagyobb forgalmú, erősen kapacitáshiányos szakasza. Lapunk úgy tudja, hogy az orosz–ukrán háború is rávilágított arra, hogy a Déli Körvasút beruházás stratégiai fontosságú az ország számára.