Fontos interjút adott a belga miniszterelnök a Politicónak. Az Alexander De Croo által elmondottaknak az ad pluszjelentőséget, hogy Belgium éppen januárban vette át az soros elnökségét.
A belga kormányfő felfedte, hogy mire készül a következő fél évben, és mit szeretne elérni az EU működésében. A felvázolt forgatókönyv még a Politico kommentárja szerint is ellentmondásos.
Mire készül az Európai Unió?
Alexander De Croo először is nyíltan szólt arról, hogy
az Európai Uniónak több pénzre van szüksége.
Ezt azzal magyarázta, hogy az ukrajnai orosz invázió, a globális világjárvány utáni kérdések, valamint az izraeli háború miatt az európai polgárok egyre inkább Brüsszeltől várják a globális problémák megoldását, mivel a tagállamok önmagukban ehhez kevesek. Szerinte az EU-nak, ha válaszolni akar a hívásokra, át kell rendeznie a prioritásait, és ez elkerülhetetlenül kinyitja azt a vitát, hogy honnan lesz erre pénz.
A belga liberális miniszterelnök időzítése nem is lehetne pontosabb. Zajlik a blokk 2021–2027-es költségvetésének felülvizsgálata, az Európai Bizottság 66 milliárd eurós többletpénzt akar behajtani, ami egyelőre nem megy át a tagállamokon. Ezért az Európai Tanács legutóbbi, decemberi ülésén az új finanszírozási összeget 21 milliárd euróra csökkentették.
Az EU-nak egyébként van saját, önálló forrása, elsősorban a 27 tagország hozzájárulásaiból, a vámokból, illetve 2021-ben Brüsszel bevezette az egész EU-ra kiterjedő műanyagadót, ami évi mintegy 6 milliárd eurót biztosít a bizottság kasszájának. Igaz, mindez eltörpül az Európai Unió 2021–2027-es, több mint 2000 milliárd eurós büdzséje mellett.
Új adókat vethet ki az Európai Unió
De Croo javaslata éppen azt veti fel, hogy
új, uniós szintű adók kivetésével finanszírozzák az EU működését.
Amikor erre a Politico visszakérdezett, a belga miniszterelnök sejtelmesen reagált. „Ha jó vitát akarunk lefolytatni erről, akkor inkább nem megyek bele a részletekbe” – mondta. Vagyis papíron az is elképzelhető, hogy az új adók emelésén túl felmerülhet a tagállami befizetések növelése vagy az uniós költségvetés megszorítása.
Ugyanakkor az új adók kivetése nem lenne előzmény nélküli. Az Európai Parlament ugyanis jelenleg is szorgalmazza a szén-dioxid-kibocsátásra és a multinacionális vállalatok nyereségére vonatkozó, uniós szintű adók bevezetését. Ezek az intézkedések várhatóan évi 36 milliárd eurót hoznának a brüsszeli konyhára, amint a következő uniós büdzsé 2028-ban hatályba lép. Sokan most arra számítanak, hogy a belga elnökség kompromisszumot érhet el ebben a kérdésben.
Magyarország megakadályozhatja, hogy több pénze legyen Brüsszelnek
Erre azért lenne szükség, mert az északi és a kelet-európai tagországok eddig közös erővel blokkolták az új pénzek közvetlen beszedésére vonatkozó törekvéseket. Csakhogy a nevüket elhallgatását kérő uniós tisztviselők most kifejezetten rövid határidőkről beszéltek a Politicónak az esetlegesen bevezetni tervezett új adókról. Azt mondták, hogy a döntésnek még a júniusi európai parlamenti választások előtt meg kell születnie.
Ezt pedig azzal magyarázták, hogy azt követően
Magyarország veszi át Belgiumtól az elnöki tisztséget, a magyar jobboldali kormány pedig ellenzi, hogy az EU egészére adókat vessenek ki.
„A technikai határidő az, hogy az EU finanszírozásáról még az új költségvetés 2027-es véglegesítése előtt meg kell állapodni. A politikai határidő azonban a 2024-es júniusi választás” – szögezte le az egyik brüsszeli bürokrata. De Croo mindehhez pedig annyit tett hozzá, hogy a közvetlen európai finanszírozás nagyobb demokratikus legitimációt is adna.
Szerinte a demokratikus legitimitás a pénzek fölötti diszponáláshoz van kötve, ez elvitathatatlan. „Ma az európai finanszírozás csak közvetett. Ha Európa továbbra is azon az úton kíván járni, amelyen jelenleg halad, közvetlenebb finanszírozásnak kell következnie” – közölte sokatmondóan.
Jönnek már az EU-s pénzek, de a nagyja még hátravanAz óév decembere végre sikereket hozott Brüsszelben, hiszen az Európai Bizottság többször is pozitívan döntött a magyarországi fejleményekről és tervekről, így az ünnepek között és szilveszter után már be is futottak az első utalások, összesen 470 milliárd forint, ráadásul a karácsony előtti döntések nyomán várhatók további összegek is. A magyar kormányzat által várt összesen mintegy 30 milliárd euró nagyobbik felének azonban továbbra is útjában állnak a szupermérföldkövek. |
