Az iráni elnök halála gyengítette a politikai ortodoxok táborát
Halott a keményvonalas iráni elnök, vele együtt halott az ország külügyminisztere. Irán egy része gyászolja a helikopterszerencsétlenségben életüket vesztetteket, másik része a változásokban reménykedik.
Az Iráni Iszlám Köztársaság ma
- 1,65 millió négyzetkilométeres területével (az EU területe egyharmadával) és mintegy 90 millió lakosával, évi 1855 milliárd dolláros GDP-jével a Közel-Keletet, Kis-Ázsiát meghatározó,
- Ankarából (GDP: 907 milliárd dollár, lakosság 85 millió),
- Rijádból (GDP: 1,100 milliárd dollár, lakosság 37,5 millió)
- és Teheránból álló triumvirátus gazdaságilag messze legerősebb tagja.
Iránban az egy főre jutó GDP tavalyelőtt a törökországinak a kétszerese, a szaúd-arábiainak viszont csak a kétharmada volt.
Nem arabok
Honnan jött, hová tart az ország, amelynek lakói roppantul megsértődnek, ha „learabozzák” őket? Irán, Perzsia külön kultúra, noha az arab világ mellett léteznek, de attól történelmileg-kulturálisan-etnikailag különböznek. Legújabbkori történelmüket az 1979-es februári rendszerváltás („iráni forradalomként” is emlegetik), a sah hatalmának megdöntése, egy zűrzavaros, szélsőbalról szélsőjobbra tartó erjedési folyamat határozta meg – amelyet néhány elemző összefüggésbe hozott az 1979-es afganisztáni eseményekkel és a Szovjetunió akkori politikájával is.
Irán sorsára nagy hatást gyakorolt egy kemény, az angolok által a Perzsa Kozák Dandár vezetésére előléptetett, egyszerű észak-iráni családból származó katonatiszt, Reza Khan, aki 1921-ben puccsal került hatalomra. Felvette a Pahlavi nevet, dinasztiát alapított, uralkodóvá, sahhá koronáztatta magát, elzavarta az 1789 óta hatalmon lévő, türkmén (oguz-török) eredetű Kadzsar dinasztia ügyeletes uralkodóját, és maga ült a Páva-trónra.
Reza Pahlavi Amerika-barát sah rendszerét Washington állig felfegyverezte.
A hidegháború első szakaszában, a második világháború végétől 1979-ig Irán fontos szerepet játszott Washington régiós politikájában.
Stratégiai helyzete miatt számos amerikai támaszpont működött itt. E sorok írója 2019-ben járt Hegyi-Karabah szomszédságában, az Araksz folyó partján, az akkori örmény–azerbajdzsán frontvonalon. A déli túlparton magasodó meredek hegylánc mögött zuhant le az iráni elnöki helikopter 2024. május 18-án. Az USA-barátság idején, 1979 előtt ezekre a hegyekre amerikai rádiólehallgató, radarállomásokat telepítettek, amelyek figyelték az akkori Szovjetuniót.
A hadiipar és a lezuhant helikopter
Lényegében Teherán húzott hasznot a vietnámi háború folytán roppantul felgyorsult, a mai folyamatokat is megalapozó amerikai hadiipari fejlesztésből. Helikoptereket (Bell UH-1-eseket, aztán az ezek alapján Olaszországban licenc alapján gyártott Bell 212-eseket), harci gépeket (F-14A, F-4 Phantom, F-5-ösöket), harckocsikat (brit Chieftain, amerikai M60-as) örökölt.
Így jutottak hozzá ahhoz az amerikai gyártmányú Bell 212-es helikopterhez is (a vietnámi háború igáslova, a Bell UH-1 többcélú katonai helikopter, a Huey polgári változatához), amely lezuhant az Elbrusz-hegységben, Északnyugat-Iránban, fedélzetén az ország elnökével és külügyminiszterével. Máig nagyrészt ezekből az amerikai-nyugati katonai technológiai vívmányokból élnek, és ez vezetett az 1980–1988-as Irak elleni háborúban a gyors iráni győzelemhez is. Később, 1979 után Teherán erősítette a kapcsolatait Moszkvával, Pekinggel és Phenjannal.
E sorok írója az 1979-es rendszerváltó eseményeket a helyszínen, Teheránban élte át kiküldött tudósítóként.
Korábban, még a sahhatalom utolsó időszakában is járt Iránban. Teherán akkoriban a régió igazi fővárosa volt. Kiáltó társadalmi ellentétekkel, óriási társadalmi, szegény-gazdag feszültséggel, tömegtüntetésekkel, gyönyörű amerikai luxusautókkal, méregdrága belvárosi divatüzletekkel, fantasztikusan elegáns nyugati ruhákat viselő, nagy szemű, fekete hajú hölgyekkel. A tüntetőket radikalizálta, hogy a katonák 1978. szeptember 8-án (Black Friday) a tüntetők közé lőttek.
A forradalmi átalakulás
Az 1979 februárjában felgyorsult átalakulás során a fiatalok szélsőbalos (fedajinok), mérsékelten balos (modzsahedek), forradalminak nevezett irányítása kudarcot vallott. Győzött az iszlám (síita) alapú lopakodó papi hatalom – mindenekelőtt a konzervatívabb, szegényebb vidéki tömegekre támaszkodva. Mintegy másfél év alatt létrejött az iszlám síita ágazata, mint államvallás meghatározta a klerikális rezsim, amelyben
máig a papok gyakorolják a hatalmat.
Soraikban is végbement bizonyos differenciálódás, egyfelől a mérsékelt, a világi értékeket-embereket is befogadók és a dogmatikus, merev főpapok között. A 2024 májusában történt helikopterszerencsétlenség áldozatául esett államelnök, Ibrahim Raiszi – miként a vele egy gépen lezuhant külügyminisztere – az utóbbi, keményvonalas irányzathoz tartozott.
A szankciók és elkerülésük
A tervbe vett június 28-i új államelnök-választásig az első alelnök, a „se nem hús, se nem hal” Mohammad Mokbar tölti be az ügyvezető elnöki tisztet, aki mindazonáltal nem hivatalosan alá van rendelve a Legfőbb Vezetőnek, Ali Hamenei (Khamenei) ajatollahnak, aki az iszlám klérus feje a sajátos kettős (egyházi-világi) hatalmi struktúrában. Ennek katonai lecsapódása az inkább világi jellegű hadsereg és a klérushoz közel álló tükörképe, az Iszlám Forradalmi Gárda (ICRG, tagjai népiesen a pasdaranok).
Irán, mint az egyik első ország, amely ellen az USA és a Nyugat egy része szankciókat vezetett be, hatalmas tapasztalatot szerzett az embargó kijátszásában. Amit most megoszt Oroszországgal.
Fegyveres ereje a térségben az egyik legerősebb.
A 2000-s évek óta aktív fegyverfejlesztési politikába kezdett (saját harckocsik, saját harci repülőgépek, helikopterek), amivel a „keleti utat” követi: nyugati eszközök lekoppintásával indul, majd mind nagyobb saját rész alakul ki a fejlesztésben.
A nukleáris kérdés
Irán nukleáris ipara, rakétagyártása is számottevő. Ez utóbbihoz Észak-Korea és gyaníthatóan Kína, valamint Oroszország technikai segítsége is hozzájárult. Az iráni közép-hatótávolságú (akár 5000 kilométerig elrepülő) ballisztikus rakéták nagy gyengéje a pontatlanságuk. Teherán híján van az ezt biztosító műszereknek.
Bevethető atomfegyvere nincs,
de több ezer gázcentrifugája révén képes nagy tisztaságú, atomfegyver-minőségű (90 százalék feletti, U-235-ös hasadóképes izotóp tartalmú) urán – a maghasadásos atombomba alapja – előállítására. Aktív atomfegyver-kísérletet még nem végzett. Az amerikai haditengerészet által üzemeltetett romániai (Deveselu, 2016 óta működik) és lengyelországi (Redzikowo, ígérik, hamarosan hadrendbe áll) Aegis Ashore nevű rakétaelhárító rendszer egyik alapfeladata az Irán – és esetleg Észak-Korea – felől jövő ballisztikus rakéták elfogása.
| Iráni hivatalos források szerint műszaki hiba okozta az elnöki Bell 212-es helikopter lezuhanását. Vagyim Bazikin oroszországi kitüntetett berepülőpilóta szerint nem géphiba, hanem emberi mulasztás, a pilóta rossz döntése okozta a szerencsétlenséget. A Bell 212-es jó és megbízható gép – vélekedett Bazikin. Fel volt szerelve modern navigációs berendezésekkel, amelyekkel a gépparancsnok vélhetően nem boldogult. „A sűrű ködben le akart szállni. Ez az egyetlen dolog, amit tilos megtenni egy ilyen helyzetben” – szögezte le az orosz pilóta. |
