Mit tárgyalt az Orbán-kormány zárt ajtók mögött? Magyar Péter meglepő állításokat tett – cikkünk frissül
Napirend előtti felszólalásában Magyar Péter arról beszélt, hogy korábban döntés született egy 500 fős menekülttábor megépítéséről.
A miniszterelnök szerint erről 2024-ben döntöttek, és jegyzőkönyv is készült róla. A tervek szerint az osztrák–magyar határ közelében, Vitnyéden, a volt csermajori iskolaközpont területén valósult volna meg.
Magyar Péter idézte Gulyás Gergelyt, a Fidesz frakcióvezetőjét, aki erre korábban úgy reagált, hogy a tábor létesítésének lehetőségét csupán a Brüsszel felé folytatott kommunikáció miatt próbálta volna a kormány napirenden tartani.
A kormányfő szerint az iskolai táboroztatásra vonatkozó magyarázat csak később jelent meg a Fidesz kommunikációjában,
és nem képezte részét a döntés előkészítését alátámasztó dokumentációknak.
Hozzátette, hogy az iskolai táboroztatás lehetősége nem szerepelt korábbi a kormányülési emlékeztetőkben, miniszteri feljegyzésekben és egyéb dokumentumokban, amelyeket a Tisza-kormány a nyilvánosság elé tárt a vitnyédi építkezéssel kapcsolatban.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány olyan előterjesztést is tárgyalt, amely a migrációs paktum végrehajtásával kapcsolatos elemeket foglalta magában.
Azt is mondta, hogy az Orbán-kormány tárgyalta a legfeljebb 12 hetes őrizetre vonatkozó szabályozást, illetve végre az uniós migrációs paktum rendelkezéseit.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szerint
a vitnyédi menekülttábor megépítését korábban civil tiltakozások akadályozták meg.
Úgy fogalmazott, helyesnek tartja, hogy a Tisza Párt kezdeményezésére a parlament is foglalkozik az ügy részleteivel.
A politikus a migrációs paktumról is beszélt. Azt mondta, a dokumentum nem írja elő, hogy a tagállamoknak kizárólag zárt táborokat kellene létrehozniuk, mivel alternatív megoldások alkalmazására is lehetőség van.
Gulyás Gergely visszavágott Magyar Péternek
Toroczkai László szerint ez azt jelenti, hogy a menedékkérők szabadon mozoghatnának mindaddig, amíg a hatóságok nem döntenek a kérelmükről. Olaszország példáját is szóba hozta, amelyet szerinte Magyar Péter pozitív példaként említett a migráció kezelésével kapcsolatban.
A Mi Hazánk politikusa ugyanakkor azt állította, hogy az országban évtizedes rekordot döntött a bevándorlás, és Milánóban már minden ötödik lakos nem olasz származású.
Hozzátette, hogy Lengyelországban is jelentősen nőtt a bevándorlás mértéke: állítása szerint Varsóban már minden hetedik lakos bevándorló vagy külföldön született személy.
Rétvári Bence szerint Magyar Péter nevetséges módon próbálja támadni a korábbi Fidesz–KDNP-kormányt a migráció kérdésében. A KDNP frakcióvezetője azt mondta, hogy
az Orbán-kormány nem menekülttáborokat épített, hanem kerítést a déli határra.
Rétvári Bence arról is beszélt, hogy Ursula von der Leyen korábban egyértelművé tette: a Tisza kormányra kerülése esetén végrehajtaná az uniós migrációs paktumot.
A KDNP politikusa szerint Magyar Péter arra készül, hogy elfogadtassa a paktumot Magyarországgal, és ezt azzal próbálja majd alátámasztani, hogy a korábbi Orbán-kormány már megtette az ehhez szükséges előkészítő lépéseket.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy Magyarország az elmúlt években egyértelműen elutasította a migrációt, és a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az országnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie.
Felidézte, hogy az Orán-kormány
- kerítést épített a déli határon,
- nem engedte be a migránsokat az országba,
- és bezárta a korábban működő befogadóállomásokat, egyebek mellett Bicskén és Debrecenben.
Hozzátette, hogy 2024-ben az Európai Unió Bírósága döntést hozott a tranzitzónák ügyében.
A rendszer lényege az volt, hogy a menedékkérelmekről még a határon döntsenek. Gulyás szerint ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatónak tartotta, azonban az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy a tranzitzónák működése nem volt összeegyeztethető az uniós joggal.
Gulyás Gergely visszautasította Magyar Péter állításait, és azt mondta: Vitnyéden valóban iskolai táboroztatási célokat szolgáló fejlesztés valósul meg, ezért vált szükségessé az ingatlan felújítása.
A Fidesz frakcióvezetője elismerte, hogy a kormány korábban minden lehetséges eszközt megvizsgált annak érdekében, hogy Magyarországnak ne kelljen megfizetnie az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi egymillió eurós bírságot.
Hozzátette azonban, hogy Magyar Péter pontatlanul idézte a korabeli kormányzati egyeztetéseket.
Gulyás elmondása szerint a migrációs paktumnak volt olyan eleme, amely
a tranzitzónák rendszerének visszaállítását is lehetővé tette volna, az Orbán-kormány pedig ezt hajlandó lett volna megfontolni, amennyiben ezzel megszüntethető lett volna a Magyarországra kirótt bírság.
Viszonválaszában Magyar Péter azt állította, hogy Gulyás Gergely félrevezeti a közvéleményt az ügyben.
A Tisza Párt elnöke szerint a kormányzati előterjesztésekben egyértelműen migrációs tábor szerepel, és az Orbán-kormány azt is tervezte, hogy, hogy a beruházásra mintegy ötmilliárd forintot fordítottak volna.
Arról is beszélt, hogy az érintett iskolai létesítményben korábban ukrajnai menekülteket szállásoltak el.
Állítása szerint a tervek alapján később a migrációs paktumban szereplő menedékkérők befogadására szolgált volna az ingatlan, ezért szerinte nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a fejlesztés kizárólag iskolai táboroztatási célokat szolgált volna.
Magyar Péter viszonválaszában megismételte, hogy az általa idézett kormányüléseken Gulyás Gergely is jelen volt.
A miniszterelnök szerint a dokumentumokból egyértelműen az derül ki, hogy az Orbán-kormány egy tábort kívánt létrehozni Vitnyéden. Hozzátette ugyanakkor, hogy az már külön kérdés, milyen céllal vagy kommunikációs megfontolásból vetődött fel a beruházás, de szerinte magának a táborépítésnek a szándéka nem vitatható.
Cikkünk frissül.
Mit tárgyalt az Orbán-kormány zárt ajtók mögött? Magyar Péter meglepő állításokat tett – cikkünk frissül
Tévedés azt gondolni, hogy a Hormuzi-szoros megnyitása megoldja az energiaválságot: megkongatták a vészharangot, az olajipari vállalatok vezetői előre szóltak, hogy ebből baj lesz
