A NATO hivatkozhat a kollektív védelemről szóló ötödik cikkre, ha súlyos kibertámadás éri a szövetség valamelyik országát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a The Economistnak adott interjújában.
Hozzátette:
Idézhetjük az ötödik cikkelyt, és reagálhatunk a kibertérben és más területeken a NATO-szövetségesek védelme érdekében
Stoltenberg szerint enyhíteni kellene a nyugati fegyverek használatára vonatkozó szabályokat is, hogy Ukrajna azokkal csapást mérhessen orosz területeken belül is. Felszólította az Ukrajnának fegyvereket szállító NATO-szövetségeseket, hogy vessenek véget a fegyverek oroszországi katonai célpontok elleni csapáson való felhasználásának tilalmának.
„Ez Oroszország agresszív háborúja Ukrajna ellen. Ukrajnának joga van megvédeni magát. És ez magában foglalja az oroszországi célpontok elleni csapásokat” – mondta a főtitkára.
A The Economist az interjúban elmondottakat úgy értékelte, hogy bár a NATO-főtitkárok általában nem támadják Amerikát, a szövetség legnagyobb és legfontosabb tagállamának politikáját. De a The Economistnak adott interjújában Jens Stoltenberg éppen ezt tette.
Nem logikus a feltételezés, hogy Oroszország, amelyik Ukrajnával nem tud elbánni, majd az egész nyugati világot legyőzné – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában. A kormányfő szerint Magyarország helyzete furcsa a NATO-ban, olyan még korábban nem fordult elő, hogy egy NATO-tag ragaszkodik a szervezet alapokmányához, miközben az akcióiban nem vesz részt. Most ennek a helyzetnek a kezelésén dolgoznak a jogászok.
Az Economistnak adott interjúban Stoltenberg hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában. Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.
A NATO-főtitkár - Emmanuel Macron francia elnök többször hangoztatott véleményének nyíltan ellentmondva - kijelentette azt is, hogy a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi alakulatok küldése Ukrajnába. "Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá" - mondta Stoltenberg az Economist-interjúban.
Macron nemrégiben, ugyancsak a The Economistnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. David Cameron brit külügyminiszter ugyanakkor - a NATO-főtitkárhoz hasonlóan - szintén kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre. A közlmúltban tett ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.
A brit külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen csak Nagy-Britannia több mint 60 ezer ukrán katonát részesített kiképzésben, és "egyébként sem lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének".
