A világháború óta nem volt ilyen sok fegyveres konfliktus, mint most
Tavaly 59 konfliktust jegyeztek fel világszerte, ennek csaknem a fele (28) Afrikában volt – derült ki az oslói székhelyű Békekutató Intézet (PRIO) hétfőn közzétett jelentéséből. A konfliktusban lévő országok száma ugyanakkor csökkent, a 2022-es 39-ről 34-re.
A jelentés szerint a harcok bizonyított halálos áldozatainak száma is a felére apadt, mintegy 122 ezerre. Siri Aas Rustad, a PRIO kutatója és a jelentés főszerkesztője – aki az 1946–2023 közötti időszak tendenciáit vizsgálta – azt írta:
a hidegháború vége óta soha nem volt ilyen magas az erőszak mértéke a világon.
Hozzátette: a számok arra utalnak, hogy a konfliktusok képe egyre összetettebbé vált, és egyre több harcoló fél tevékenykedik egyazon országon belül.
A PRIO szerint a konfliktusok számának növekedésért részben az Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten hálózatba szerveződött Iszlám Állam dzsihadista csoport felelős, de megjelentek más szervezetek, így az Iszlám és a Muszlimok Támogató Gyülekezete (Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín, (JNIM) is.
Rustad véleménye szerint ez a fejlemény egyre inkább megnehezíti az olyan szereplők, mint a humanitárius csoportok, illetve a civil társadalmi szervezetek számára a cselekvést és az emberek életének javítását. Afrika után a fegyveres konfliktusok által leginkább érintett régiók sorrendje
- Ázsia (17),
- a Közel-Kelet (10),
- Európa (3) és
- Amerika (1) volt.
