NATO: mekkora Magyarország mozgástere?

Milyen mozgási lehetőségei vannak Magyarországnak a NATO-n belül? Jóval nagyobbak, mint az EU-ban, hiszen a NATO a konszenzus, a „mindenki egyetért” alapon működik, ellentétben a brüsszeli, strasbourgi Európa-vezető csapattal, amelyben egyre inkább a többségi (minősített többségi) döntéshozatal dívik.

Még egy fontos alapelv, amely megkülönbözteti a NATO-t és az EU-t: a NATO, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete az ENSZ Alapokmányán alapul. Az EU-val kapcsolatosan ez a kötés nem létezik. Viszonyuk alapja: mindketten (ENSZ, EU) ugyanazokat az alapvető nézeteket vallják, nevezetesen a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, állapítja meg egy ENSZ-dokumentum. 

Nincs szavazás 

Ez azt is jelenti, hogy a NATO-n belül nincs szavazás. Konzultációk folynak mindaddig, amíg valamennyi tagország egyetértését ki nem alakítják. Ez az egyöntetűségi, konzultációs elv határozza meg valamennyi NATO-bizottság munkáját is. Azaz a legfőbb politikai döntéshozó testülettől, az Észak-Atlanti Tanácstól lefelé a bizottságokig, más struktúrákig ez az elv érvényesül – aminek megtartása, a konzultációk megszervezése, figyelemmel követése a NATO főtitkárának egyik alapfeladata.
Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa sokkal lazább, alkalmazkodóbb a tényleges európai erőviszonyokhoz. Például az Európai Tanács átruházhatja a döntéshozatali jogot az Európai (Brüsszeli) Bizottságra, az integrációs szervezet végrehajtó testületére –, írja Gráinne de Búrca ír professzor, az EU-jogrendszer egyik legjobb ismerője (EU Law, Text, Cases and Materials című könyvében (Oxford, New York: Oxford University Press. 86. oldal). Ez egyébként az unió törvényhozó grémiuma, a négy hatalmi pillér egyike, az Európai Parlament (EP) hatásköre lenne. Jegyezzük meg, ez az elv egyébként 2009, az úgynevezett Lisszaboni Szerződés megkötése óta érvényben van. 

A legfontosabbak 

A jelenleg 32 tagú NATO 1949 áprilisában kötött alapszerződése rövid, alig több két gépelt oldalnál és 14 rövid cikkelyből áll.  A dokumentum fontosabb – a döntéshozatalra, a tagok mozgásszabadságára is kiható – részei a következők: 

• a leggyakrabban emlegetett 5-ös cikkely. Ez kimondja, hogy a tagok egyike, vagy egy csoportja ellen Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadásra – amit valamennyiük elleninek tekintenek – az ENSZ Alapokmánya 51. pontjában leírtak szerint, amelyek megengedik az egyéni vagy a kollektív védekezést – a szóban forgó NATO-tag saját megítélésének függvényében támogatja (beleértve a fegyveres erő bevetését) a megtámadotta(ka)t, helyreállítva, fenntartva az Észak-Atlanti régió biztonságát. Bármilyen ilyen támadást és a rá adott válaszintézkedéseket haladéktalanul jelenteni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT). A fenti válaszintézkedéseket azonnal abba kell hagyni, amint a BT megtette a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges lépéseket – húzza alá a dokumentum szerkesztője.
• A 7. cikkely megerősíti az ENSZ-tagságból, a BT-tevékenységből eredő jogok, kötelezettségek elsőbbségét (a NATO-alapszerződéssel szemben), a BT elsődleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. 
• A 9. cikkely értelmében a NATO-tagok létrehoznak egy Tanácsot, amely az alapszerződés alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A Tanács alá tartoznak különféle testületek, kiváltképpen a Védelmi Bizottság, amely az alapszerződés 3. cikkelye (a tagok vállalják védelmi képességeik folyamatos javítását) és 5. cikkelye megtartatásához, érvényre juttatásához szükséges intézkedéseket ajánl. 
• A 10. cikkely új tagoknak a testületbe való hívásáról dönt – az egyöntetűség alapján. Az új tagok az USA kormányánál helyezhetik letétbe csatlakozási dokumentumukat. 
• A 11.-es cikkely azt az esetet rögzíti, amikor nem az egyöntetűség, hanem a többségi döntés érvényesült. Ez a NATO Alapszerződés érvénybe léptetése. Amihez elegendő (volt) az akkori tagok többségének döntése. Ehhez a többséghez kellett tartoznia Belgiumnak, Kanadának, Franciaországnak, Luxemburgnak, Hollandiának, Nagy-Britanniának és az USA-nak (Németország nincs benne, mivel a Német Szövetségi Köztársaság – azaz Nyugat-Németország) egy hónappal a NATO-szerződés életbe lépése után alakult meg). 
• A 13. cikkely a kilépésről intézkedik. Eszerint 1969 áprilisától bármelyik tagállam kiléphet a NATO-ból. Tagsága megszűnik egy évre rá, hogy átadta a letétesnek, az USA kormányának a kilépési szándéknyilatkozatát. Washington kötelessége erről tájékoztatni a többi tagot. 

NATO – csak konszenzusos alapon 

Összefoglalva: a NATO alapszerződése szerint bármilyen közös állásfoglalás csak konszenzusos alapon fogadható el. Amennyiben egy tagállam fenntartással él, a tervezett állásfoglalás nem válik a NATO hivatalos dokumentumává. Magyarország szempontjából a kritikus pont Ukrajna. A NATO honlapján Ukrajna nagy terjedelemben szerepel, ám ebben a részben Magyarországról nem esik szó. A dokumentumot 2024. május 10-én szerkesztették utoljára.