Miközben lázasan készülődik a világdiplomácia a pénteki Trump–Putyin-találkozóra, arról röppentek fel hírek, hogy az oroszok nem kevesebb mint 110 ezer embert vontak össze a stratégiai jelentőségű donyecki iparváros, Pokrovszk közelében. Többet, mint amennyit a háború eleddig legvéresebb ütközetében vetettek be egyszerre az innen 80 kilométerre elhelyezkedő Bahmutnál.
A csúcstalálkozóra időzített volna Vlagyimir Putyin elnök egy minden eddiginél nagyobb összecsapást?
A válasz több részre bontható:
1. Minden bizonnyal nem,
2. a csapatok létszámáról szóló hírek azonban most röppentek fel,
3. az oroszok továbbra is előrenyomulóban vannak, és a Donyecki terület még ukrán kézben maradt részének stratégiai városa felé közelítenek.
A Donald Trump amerikai elnökkel találkozó Vlagyimir Putyin számára nyilván minden katonai előrehaladás támogató érvet jelent követelései mögött. Nem kizárt, hogy a napokban a korábbiaknál erősebb kísérleteket tesz az orosz hadsereg Pokrovszk megszerzésére, de hogy a város hirtelen második Bahmuttá válna, ez ellen erős érvek szólnak.
Talán a legerősebb, hogy Pokrovszk eleve nem Bahmut.
A 2022 júliusa és 2023 májusa közt zajlott, orosz győzelemmel zárult bahmuti csata egyes katonai elemzők szerint nemcsak az ukrajnai háború, hanem a második világháború óta eltelt időszak legvéresebb európai gyalogsági ütközete volt, a becslések szerint több tízezres veszteséggel mindkét oldalon.
Majdnem egy évig zajlott, de nagyon intenzíven. A Wagner-zsoldosok és az orosz hadsereg kötelékében egy időben mintegy 60-70 ezer katona harcolt, tehát kevesebb, mint amit Pokrovszknál most összevontak – de rotációban. (Bahmut és Pokrovszk közt egyébként a nagy csapatkoncentráción kívül van egy közös vonás: a védelemben mindkét helyen kiemelten fontos szerepet kapott az Azov zászlóalj, akiket a közösségi médiában az orosz oldalon előszeretettel emlegetnek náciként.)
Azóta az orosz hadsereg stratégiát váltott: nem mindent eldöntő nagy ütközetekben igyekeznek kiharcolni a győzelmet, hanem türelmesen, kis csoportokban, lassanként erőnyomulva, az ellenséget kifárasztva. Ez lassú, de eddig biztos módszernek bizonyult: ha az elnöki csúcstalálkozó kedvéért feladnák ezt a módszert, és rohamoznának, az drasztikus változás lenne.
A harcok a jelentések szerint az elmúlt napokban, az elnöki csúcstalálkozó bejelentését követően intenzívebbé váltak, de mindent eldöntő nagy támadásról nem szóltak eleddig a hírek.
A város, amelynek 60 ezer lakosából a Moscow Times szerint mostanra 7 ezer maradt, mindenesetre ukrán szempontból bajban van. Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökön az alaszkai csúcs előtt, amelyen részt sem vehet, fokozódik a nyomás.
Ukrajnának bőven van még mit veszteni, Zelenszkijnek három napja van átgondolni, mit tud megtartani keleten
A négy kelet-ukrajnai megyében, ahol a frontvonal húzódik, bőven vannak még olyan kincsek, amelyekre az oroszok nem tudták rátenni a kezüket. A Trump–Putyin-találkozón áll ezeknek a területeknek a sorsa is: bemutatjuk, mi az, amire fájhat még a Kreml foga, az ukránoknak pedig nagyon fájna elveszíteni őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.