Ebből sorozás lesz: szombathelynyi katona hiányzik a német hadseregből
Kiszivárogtak a német védelmi minisztérium bizalmas dokumentumai: ha az ország teljesíteni akarja a NATO új elvárásait, akkor még 75 ezer katonára van szüksége. Ez körülbelül annyi, mint Szombathely város teljes lakossága, vagy német példával élve Bayreuthé.
Ezt a számot azokra a politikai tervekre alapozva kalkulálta ki a minisztérium, amelyek a katonai szövetség elrettentő és védelmi képességeinek a fejlesztését célozzák – írja az osztrák Die Presse, a német Spiegel pénteki cikkét szemlézve, amely akkor jelent meg, amikor egy napja megkezdődtek az Európai Unióban az európai parlamenti és önkormányzati választások, és három nappal a német szavazás előtt.
A sorozás visszahozásának ügye európai kampánytémává vált, a balra húzó erők – amelyeknek zöme néhány évvel ezelőtt még pacifista érvekkel demilitarizációt követelt – több katonát szeretnének látni azokban az országokban is, ahol nincsen kötelező sorozás. Eközben egymást érik az újabb és újabb fegyvervásárlási ügyletekről szóló hírek az Európai Unióban, és különösen rágyorsított a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok koalíciója irányította Németország: csak a napokban egymás után jelentették be, hogy még húsz Eurofighter harci repülőgépet rendelnek, 44 H225-ös helikoptert, illetve 10 amerikai F-35-öst is szeretnének.
Messze még a Wehrmacht, de sok katona kell, jöhet a sorozás
A 75 ezres szám – amit a védelmi minisztérium szóvivője nem kívánt megerősíteni a német lapnak – azt jelenti, hogy harmadával emelnék a Bundeswehr jelenleg 203 ezres létszámát (ami már magasabb a tavaly 181 500 fő környékén elért mélypontnál). Ez persze nagyon messze van a 17 milliótól, ahány tagot a német Wehrmacht a második világháború vége felé – a hatvan éve történt normandiai partraszállás környékén – számlált, de a jelenlegihez képest jelentős emelkedést jelent.
Annyit már korábban is lehetett tudni, hogy a szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius a jövő héten, már a választások után áll elő a kötelező katonai szolgálat visszaállításának tervezett modelljével.
A németek már a háborúra készülnekÖt évet adott a német védelmi miniszter a Bundeswehrnek a háborús felkészülésre. Ráadásul a sorozásról is beszélt, amelyet épp ő vett le a napirendről nemrégiben. |
A sorozást 2011-ben függesztették fel Németországban, két évvel azelőtt, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen lett a védelmi miniszter (mint kiderült, hat évre). A hadseregek létszámának emelése és a fegyverkezés évekkel ezelőtt még a katonai egyensúly fenntartására tett igyekezetként lehetett volna értelmezhető, az ukrajnai háború több mint két éve történt kirobbanása óta azonban az aggodalmakat erősíti, hogy háborús készülődésről van szó, ráadásul a téma az európai parlamenti választások közeledtével felforrósodott.
Az ellenzéki német konzervatívok – a CDU-CSU szövetség – egyébként támogatják a sorozás visszaállításának gondolatát.
A jobboldali magyar kormány nemet mond a sorozásra.
Tényleg a kötelező sorkatonaság bevezetése a megoldás?Nem egyértelmű a válasz, az ötlet gazdasági és etikai kérdéseket is felvet. Európában jelenleg kilenc országban kötelező a katonai szolgálat: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Az uniós tagállamok közül egyedül a svédeknél vonatkozik ez a kötelezettség a nőkre is. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
