Ukrán háború: sorsfordító pillanat – a NATO-főtitkár és Orbán Viktor megállapodott egymással

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, szerdán Budapestre érkezett Jens Stoltenberg, akit Orbán Viktor és a kormány több tagja fogadott a Karmelita kolostorban.

A NATO-főtitkár érkezése szoros összefüggésben lehet a közelgő NATO-csúccsal. Kiemelt helyen szerepel a napirendek között az Ukrajnának nyújtott további támogatás. A katonai szervezet legutóbbi javaslata az, hogy évente legalább 40 milliárd eurót folyósítsanak Kijevnek katonai és humanitárius segélyekre. 

„Tisztában vagyok vele, hogy Magyarországnak vannak fenntartásai” – mondta Jens Stoltenberg kedden a Bukaresti Kilencek (B9) rigai csúcstalálkozóján. Hozzátette, hogy keresnek megoldást, és ezt megbeszéli Orbán Viktorral. A másik fontos kérdés a NATO-főtitkár utódja lehet. A legnagyobb esélyes a volt holland kormányfő, Mark Rutte, őt azonban a magyar miniszterelnök nem támogatja.

Hogy mekkora horderejű, sorsfordító tárgyalás zajlik a Miniszterelnöki Hivatalban, azt jól mutatja Szijjártó Péter percekkel ezelőtti bejegyzése. A magyar külgazdasági és külügyminiszter – aki jelen van az egyeztetésen – arról írt, hogy 

Magyarország ezt veszélyesnek és feleslegesnek tartja, mivel azonban 31 NATO-tagállam ezt másként gondolja, „ezt megakadályozni nem tudja”. De garanciát kér, hogy magyar katonáknak ne kelljen ebben részt venniük.

Nem sokkal fél 11 előtt a NATO-főtitkár és Orbán Viktor kiállt a nyilvánosság elé, hogy beszámoljon a tárgyalások eredményéről. Alább erről tudósítunk élőben.

Miről tárgyalt egymással a NATO-főtitkár és Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnök először is köszöntötte Jens Stoltenberget, a „mi főtitkárunkat, akinek Magyarországon magas reputációja van”. Örömét fejezte ki, hogy az ő időszaka alatt megerősödött a magyar–NATO együttműködés. Áttekintették a felek viszonyát. Magyarország lojális, elkötelezett tagja a NATO-nak: 

• 1300 magyar katona vesz vészt jelenleg is NATO-műveletben,
• Magyarország védelmi kiadásai meghaladják a GDP 2 százalékát, és az ezen belüli 20 százalékos képességfejlesztési küszöböt is bőven átlépi, nem sok ilyen tagország van.
• Légtérrendészeti feladatokat lát el a régióban,
• Magyarország NATO-összekötő nagykövetség Ázsia és Afrikai országok felé.

Magyarország álláspontja azonban eltér az ukrán–orosz háború kapcsán a többségi véleménytől. Más válaszokat adunk arra, hogyan lehe teljutni a békéhez, mint a többi tagállam, ezt tudomásul vesszük. „Be kell látni, hogy Magyarországnak nincs elég ereje, hogy a véleményeket megváltoztassa. Ezért világossá tettük, hogy nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértékelésünktől, de a többiek szorgalmaznak” – közölte Orbán Viktor. Ugyanakkor azt kérte – és ezt megerősítette a főtitkár –, hogy csak önkéntes lépésekről lehet szó NATO-területen kívül.

Magyarország megkapta a szükséges garanciákat, ez azért is fontos, mert a magyar választópolgárok arra adtak felhatalmazást a vasárnapi választásokon, hogy Magyarország ne vegyen részt háborúban.

Jens Stoltenberg azt mondta, nagyon örül, hogy újra Budapesten lehet, és találkozhatott a magyar miniszterelnökkel kevesebb, mint egy hónappal a NATO-csúcs előtt. Magyarország mindig is nagyra becsült szövetséges volt a NATO-ban az elmúlt 25 évben. Az egyik multinacionális harccsoportját vezeti, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon és folyamatosan ad menedéket ukrán menekülteknek és segíti a fronton megsérült katonák rehabilitációjában.

Mindez hozzájárul a közös biztonsághoz. Stoltenberg nagyra értékeli a nyilatkozatot, hogy Magyarország lojális és elkötelezett NATO-szövetséges marad. "Ma több fontos és megoldásra váró kérdést megbeszéltünk a magyar miniszterelnökkel. "A NATO-csúcson több döntés is fog születni, beleértve az elrettentés és a védelem témáját is. Tíz éve, 2014 óta a NATO a legjelentősebb átalakulásán ment keresztül a kollektív védelmét tekintve. A legátfogóbb védelmi tervek születtek a hidegháború befejezése óta. 

Ezen felül harcra kész egységeket telepítettek a keleti szárnyra. Nem az a cél, hogy provokáljanak, hanem hogy megelőzzenek egy konfliktust, ahogy ezt tették 75 éven keresztül. A NATO alapvetése nem az, hogy megvívjon, hanem hogy megelőzzön háborúkat hiteles elrettentéssel és erőteljes védelemmel. Most is erről van szó, hogy Moszkva vagy más potenciális ellenfél ne támadjon meg NATO-szövetségest.

„Megvitattuk az ukrán helyzetet. Arra számítok, hogy a NATO-csúcson megszavazzák a tagországok, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon a biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében. Rmélem, hogy vállalnak egy hosszútávú pénzügyi elköteleződést is a katonai támogatásra. Ez biztosít kiszámíthatóságot és megbízhatóságot Ukrajnának. Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván csalakozni ezekhez az erőfeszítésekhez. Elfogadom, hogy a magyar kormány ebben nem akar részt venni. Örülök, hogy sikerült megállapodni arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől. Magyar személyek nem fognak ehhez csatlakozni, magyar forrásokat nem fogunk felhasználni erre” – jelentette ki.

Orbán Viktor támogatta arról, hogy nem fog ellene állni bármilyen ilyen kezdeményezésnek és Magyarország megfelel az általa vállalt kötelezettségeknek. 

Nem NATO-kötelezettség részt venni az ukrán háborúban

Két garancia van Orbán Viktor szerint arra, hogy a fenti megállapodás a jövőben is marad: az első a magyar kormány, a másik a NATO-főtitkár. „Nem vagyunk gyerekek, hogy illúziókban ringassuk magunkat. Nagyon nehéz politikai kérdés az orosz invázió Ukrajnában. Nem könnyű megtalálni a helyes válaszokat. Mindig lesznek pillanatok, amikor döntést kell hozni. Az egyik most érkezett el a NATO-csúcs miatt. Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat és fair megállapodásokat kötni. De ezzel nem ért véget ez a nehéz időszak. Jönnek majd olyan pillanatok, újra és újra a háborús bevonódás lehetősége felmerül ” – mondta a magyar miniszterelnök. Szerencse, hogy a NATO alapdokumentumai világossá teszik, hogy külső területen csak önkéntes lehet bármilyen katonai akció. Ezt a jogot a főtitkár garantálta, így marad manőverezési lehetőség.

A jelenlegi helyzetet sikerült kezelni, ennek lehet örülni. Magyarország nem tudja és nem akarja megváltoztatni másik 31 tagállam álláspontját, de a NATO tudomásul vette, hogy Magyarország nem akar részese lenni a NATO-csúcson hozott döntéseknek az orosz-ukrán háborúval összefüggésben. „Nehéz, de konstruktív tárgyalás volt.”

„A NATO-ban összesen 32 szövetséges van. Felmerülnek időről időre eltérő vélemények, de sikerült ismét bebizonyítani, hogy tudunk megoldásra jutni. Nem NATO-kötelezettség, hogy minden misszióhoz csatlakozni kell. Magyarország nem fog blokkolni, miközben a NATO elfogadja, hogy kimaradnak ebből a tevékenységből. Az erről szóló megállapodást majd Washingtonban (július 9–11. – a szerk.) fogjuk véglegesíteni” – foglalta össze Jens Stoltenberg.

Ezzel véget ért Orbán Viktor és a NATO-főtitkár sajtótájékoztatója.