Zelenszkij nem reagált a magyar javaslatra – van még esély a tárgyalásos megoldásra?
Milyen esélyei vannak Ukrajnában a háború tűzszünet megelőzte tárgyalásos megoldásának? A kérdés most mindennél aktuálisabb, miután a magyar kormányfő – két nappal azután, hogy Magyarország lett az EU soros elnöke – Kijevbe látogatott. Zelenszkij azonban nem reagált a magyar javaslatra.
Mint a BBC összefoglalója kiemeli, a magyar miniszterelnök az ukrán javaslat sorrendjének megfordítását javasolta: először tűzszünet, utána tárgyalások a megbékélésről. Volodimir Zelenszkij elnök, a vendéglátó, az előre be nem jelentett sajtótájékoztatón nem reagált a magyar javaslatra. Pedig Orbán Viktor látogatásának a fő célja a béketeremtés lehetősége volt – húzta alá a Reuters.
Ukrajna az EU, a nyugati világ egyik meghatározó külpolitikai tényezőjévé akar válni. Kuleba külügyminiszter ennek jegyében a minap Kijevben fogadta az odalátogató örmény külügyminisztert, Ararat Mirzojant. Az ukrán vezetők és az örmény vezetők, például az örmény biztonsági tanács titkára – mint egykori szovjet tagállamok – fontos szerepet játszanak a nyugati külpolitikai célok elérésében, például abban, hogy Örményországot beépítsék a nyugati szövetségi rendszerbe.
Fogy a levegő Zelenszkij körül
Ukrajnában a háborús fáradtság, a beharangozott katonai sikerek elmaradása egyre inkább megosztja a lakosságot, a politikai csoportokat. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok is ez irányba mutatnak. Nő azoknak az aránya, akik tárgyalásos megoldást akarnak, akár kompromisszumok útján – ezzel párhuzamosan fogy a levegő Zelenszkij körül.
Az államapparátuson belül azonosítható egy hatalmi mag (Andrij Jermak elnöki irodavezető és Dmitro Kuleba külügyminiszter neve merül fel e csoport kapcsán), amely óvatosan elmozdulna a kompromisszumok, a tárgyalásos rendezés irányába. Egyes elemzők
a hatalmát, pozícióját napról napra erősítő Jermakot akár Zelenszkij utódjának is el tudják képzelni.
A Jermak–Kuleba kettős rugalmasabb ukrán külpolitikát képviselne. Felülemelkedve a svájci „Ukrajna-csúcs” sikertelenségén, máris a második csúcstalálkozó szervezéséről beszélnek, amelyen „nem zárják ki” Oroszország részvételét sem, és azt ígérik „befejezik a háborút” – írja némileg kétkedve a Ctrana.ua ellenzéki médium, amely egyébként mind Kijevben, mind Moszkvában be van tiltva.
A „régi generálisokat” vádolják
Aktivizálódik egyébként a radikális ukrán ellenzék is, amely a kompromisszumos útkeresés esetén puccsal fenyegeti Zelenszkijt, s az egyetlen útnak az Oroszország feletti katonai győzelmet tartja.
A Zelenszkij elnökkel szembeni radikális front vezető erejévé egyre inkább az az Azov katonai egység válik,
amelyet korábban neonáci viselkedéssel-gondolkodásmóddal, ultranacionalizmussal, kisebbségellenességgel vádoltak meg.
A fiatalabb generációt képviselő Marjana Bezuglaja parlamenti képviselőnő is egyre nagyobb szerepet visz a közéletben; a „régi generálisokat” vádolja a hadseregben.
Ilyen szovjet stílusú hadvezetési módszerekkel nem lehet háborút nyerni
– idézik a fiatal, radikális, az Olekszandr Szirszkij főparancsnokot és körét keményen bíráló „új hangot” az ukrán és a nyugati médiában.
