Árvíz: kiderült, mi lesz a sorsa a sok millió homokzsáknak

Javában tart az árvízi védekezés Magyarországon, az árhullám még csak az ország egy részét érte el. A friss információk szerint az áradás akár a jövő hét végéig is kitarthat, ugyanis nagyon lassan vonul majd le.

Tehát feladat akad bőven, de máris felmerült egy kínzó kérdés: vajon mi lesz a sorsa annak a sok millió homokzsáknak, amelyekből az ártereken gátat emeltek a magyar hatóságok és önkéntesek? A választ a Fővárosi Vízművek adta meg.

Árvíz: kiderült, mi lesz a sorsa a sok millió homokzsáknak

Mit gondoltok, mi történik a homokzsákokkal az árvízi védekezés után? – tették fel a kérdést a közösségi oldalukon. A megoldást hosszasabban ki is fejtették. Először is arra hívták fel a figyelmet, hogy az árvíz során az érkező víz (jelen esetben a Dunán) meglehetősen szennyezett, hiszen a folyó kilép a medréből, és rengeteg hordalékot magával sodor. Így például

• összeszedi a szemetet
• és kimossa a szennyvízgyűjtőket.

A kezeletlenség és a kezelhetetlenség miatt rengeteg szennyeződés kerül a vízbe, ezért ennek a hatásaira is figyelnie kell a vízügyi szolgáltatóknak. Ebbe pedig beletartoznak a homokzsákok is. Az ár elvonultával elbontják a nyúlgátakat, a homokzsákok sorsa pedig ezen a ponton kettéválik. 

Egyfelől a zsákokban lévő homokot építkezéseken még fel lehet használni, a soktonnányi anyag tehát újrahasznosul. Például sok helyen a homokot beépítik a gátakba. Azonban a fertőzésveszély miatt a zsákok már veszélyes hulladéknak számítanak, azokat elégetik. A Fővárosi Vízművek által megosztott információk nem mindenkinek nyerték el a tetszését.

Van, aki azt vettette fel, hogy miért kell az összes zsákot megsemmisíteni, mikor egy részük nem is érintkezik az áradással. Erre azt a feleletet kapta, hogy biztonsági okokból – és nyilván kapacitáshiány miatt – nem válogatják szét, hogy melyik használt és melyik nem.

Mások azt feszegették, hogy ha az árvízzel való érintkezés fertőzést okozhat, miért csak a zsákokat égetik el. „Amit lehet és érdemes, azt fertőtleníteni kell. Nyilván ahol a házakba betör a víz, ott alapos fertőtlenítésre, kiszárításra lesz szükség, hogy ismét lakható legyen, és a bútorokat se kelljen kidobni. Már amit meg lehet menteni” – reagált a cég.

Az egyik kommentelő azt kritizálta, hogy környezetvédelmi szempontból biztos, hogy nem jó a zsákok elégetése, és inkább ezeket is újra kellene hasznosítani. A Fővárosi Vízművek szerint azonban az újrahasznosításhoz előbb meg kellene tisztítani a homokzsákokat, ami valószínűleg még nagyobb környezetterhelést okozna az égetésnél is. „A lebomló anyag jó ötlet, de ha maga a zsák anyaga le is bomlik, a felületén összegyűlt szennyeződés ottmaradna” – mutattak rá.