Polt Péter az Európai Unió csalás elleni hivatalának vezetőjével találkozott
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságPolt Péter legfőbb ügyész szerdán a hivatalában fogadta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatóját, Ville Italát az eddigi eredményes együttműködés megerősítése érdekében – közölte a Legfőbb Ügyészség csütörtökön az MTI-vel. A találkozó középpontjában az eddigi együttműködés áttekintése és a kapcsolatok további erősítése volt.
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.
Szoros a kapcsolat Polt Péter hivatala és az OLAF között
Emlékeztettek, hogy az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos csalási jellegű, korrupciós és egyéb szabálytalanságok feltárása, a vizsgálat eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi, fegyelmi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Az igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján, az OLAF álláspontja szerint bűncselekményre merülhet fel adat az ügyben. Az igazságügyi ajánlás nyomán az adott tagállam arra jogosult szervei döntik el a nyomozás szükségességét. Az OLAF igazságügyi ajánlása arra is vonatkozhat, hogy már folyamatban lévő büntetőeljárásban vegye figyelembe a nemzeti igazságügyi hatóság az OLAF vizsgálatának eredményeit.
Ville Itala hangsúlyozta, hogy jó munkakapcsolatot ápol szervezetük a magyar Legfőbb Ügyészséggel; a közös fellépés továbbra is szükséges az Európai Unió költségvetésének hatékony védelméhez.
Polt Péter kiemelte, e szoros kapcsolatot mutatja, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják, és abban értékelik.
Az OLAF 2023-as jelentése Magyarország esetében megállapította, hogy a 2019 és 2023 között OLAF igazságügyi ajánlással érintett ügyek közül két esetben vádemelés történt, míg egy esetben a nyomozást megszüntették, ami 67 százalékos arány. Ez a szám az ügyészség szerint kimagasló eredmény, hiszen az uniós vádemelési átlag 37 százalék. A jelentésben „függő döntésként” megjelölt 15 ügyben a nemzeti igazságügyi hatóság még nem hozta meg a döntését, a nyomozás folyamatban van – fűzték hozzá.
Az OLAF az említett jelentésében összesen két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészi szervezetnek. Az egyik ajánlás alapján a nyomozást elrendelték a magyar hatóságok, a másik ajánlás már folyamatban lévő nyomozásban került felhasználásra és értékelésre. 2023-ban három ügyben – amelyekben korábban vádemelés történt – a bíróságok jogerős, vád szerinti marasztaló ítéleteket hoztak.
A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezeteik közötti – valamint az Európai Ügyészség (EPPO) és az OLAF, illetve az EPPO és a magyar ügyészség közötti – hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Ennek érdekében mind az OLAF, mind pedig 2021 áprilisában a magyar ügyészség együttműködési megállapodást kötött az EPPO-val – áll a közleményben.
Ferihegyi reptér: rászállt a Budapest Airportra az EU csalás elleni hivatala
Több százmillió eurós kölcsön ügyében zajlik nyomozás, amelyet a Budapest Airportnak folyósítottak. Az Európai Beruházási Bank egyik volt vezetője különösen jól járhatott a tranzakcióval.
